A Református Holnap beszélgetéssorozat keretében tartott előadást Fekete Károly tiszántúli református püspök a debreceni nagytemplomban. Beszédében az állam és egyház összefonódásának bírálta mellett külön kitért a kegyelmi botrányra – vette észre a Szemlélek portál.

Fekete felrótta, hogy egyházában nem volt szókimondás, következmény, a kritikus hangok egyre ritkábbak és halkabbak lettek. Ennek következtében a magyar reformátusok, „régóta nem kerültek olyan súllyal és olyan mennyiségben a társadalmi közbeszéd negatív megítélése alá, mint az elmúlt években”.

Sajnos Isten számára sokszor nem vagyunk jó reklám

– fogalmazott a püspök.

Balog Zoltán nevének kimondása nélkül megemlítette, hogy „egy egyházvezető rossz döntése miatt belekerültünk az úgynevezett kegyelmi ügybe”, s bár ő – „felismerve, hogy jelt adott az Isten, az Ige Ura” – mint a Tiszántúli Egyházkerület püspöke már 2024 februárjában megszólalt, a kegyelmi ügy botrányától nem igazán sikerült elhatárolódni.

https://hvg.hu/itthon/20240214_reformatus_egyhaz_balog_zoltan_lemondas_fekete_karoly_nyilt_level

„Ennek a közegyházi gyengeségünknek nagy ára lett, mert elmaradt a tisztulást elindító katarzis, ami módot adott volna a korábbról felgyülemlett egyéb bajok öncenzúra nélküli, büntető intézkedéstől és hatalmi megtorlástól nem félő kibeszélésére. Az egyéni felelősség szétterült, és a kegyelmi ügy után az egész egyházunk botránkozás tárgyává lett és hitelességi válságba sodródott” – fogalmazott a püspök.

https://hvg.hu/360/20260520_surgossegi-felar-kegyelmi-ugy-novak-varga-magyar-orban-balog-gaudi-hvg

Fekete Károly hozzátette: ma is kiáll azok mellett az egyháztagok mellett, akik ennek az amnesztia-esetnek a hibás megítéléséről egyáltalán nem tehetnek és nincs hozzá közük.

„A kényelmetlen hallgatás máig tartó időszaka ellenére, az Élő Ige Éve felszínre hozta annak tehertételét, hogy hat évvel ezelőtt számításból, a politikai bennfentességtől előnyöket remélve, elmaradt annak az átbeszélése, mivel is jár, ha egy politikust választ egy egyházkerület a püspökévé”

– utalt ezzel arra, hogy Balogot a minisztersége után nem sokkal a református egyház első számú vezetőjévé választották. Amihez még a zsinati szabályokat is módosítani kellett.

https://hvg.hu/360/20210203_A_reformatus_hagyomanyok_tobbszoros_felrugasaval_lehet_puspok_Balog_Zoltan

„Meg is kaptuk a megbélyegzést, hogy a politika mélyen bekerült a református egyházba” – mondta a Fekete, hozzátéve, ez fáj neki is, de nem tudja visszautasítani.

Annál is inkább, mert még nagyobb baj is történt:

a keresztyénség védelme, megmentése politikai feladattá lett, és mi elfogadtuk, asszisztáltunk hozzá, hogy a kormány próbálja védeni az egyház érdekeit.

Ennek egyebek mellett az lett az ára, hogy közben a politikai beszédekben a kereszténység fogalma is leértékelődött. Pedig – tette hozzá a püspök – ma sincs másként hiteles keresztyénség, csak ha Istent ismerjük el magunk és világunk felett kizárólagos Úrnak.

Nyitóképünkön Balog Zoltán és Novák Katalin. Fotó: Facebook / Novák Katalin.