Földönkívüli anyag nyomai kerültek elő, ez választ adhat az élet legnagyobb kérdésére

Egy friss kutatás szerint földönkívüli anyag nyomait találták egy ősi becsapódási kráterben a Koreai-félszigeten. A felfedezés új megvilágításba helyezheti az élet kialakulásának korai szakaszát a Földön – írja a DailyMail. 

Földönkívüli anyag nyomai kerültek elő, ez választ adhat az élet legnagyobb kérdésére (A kép illusztráció.)
Földönkívüli anyag nyomai kerültek elő, ez választ adhat az élet legnagyobb kérdésére (A kép illusztráció.)
Fotó: Unsplash

Ősi kráterben bukkantak különleges életnyomokra 

Dél-koreai kutatók a Hapcheon becsapódási krátert vizsgálták, amely az egyetlen ismert aszteroidakráter a Koreai-félszigeten. A területen különös, réteges kőzetképződményeket találtak, úgynevezett sztromatolitokat – cianobaktériumok, azaz fotoszintetizáló kékbaktériumok által létrehozott üledékszerkezet –, és a földi élet legősibb bizonyítékai közé tartoznak. 

A kutatók szerint ezek a képződmények egy forró, ásványokban gazdag tóban alakulhattak ki, amely akkor jött létre, amikor egy hatalmas aszteroida becsapódott a Földbe több millió évvel ezelőtt. 

Földönkívüli anyag keveredhetett a kőzetekbe 

A vizsgálatok során geokémiai elemzéssel olyan nyomokat is kimutattak a kőzetekben, amelyek földönkívüli anyagra utalhatnak, és arra, hogy a képződményeket extrém forró víz is befolyásolta a kráter kialakulásának korai szakaszában. 

A kutatók szerint a sztromatolitok belső rétegei mutatják a legerősebb hidrotermális jeleket, ami arra utal, hogy ezek a mikrobiális struktúrák akkor jöttek létre, amikor a krátertó a legforróbb volt. 

A szakértők úgy vélik, hogy a kráter egyfajta természetes „inkubátorként” működhetett az ősi élet számára. A becsapódás után a felszín alatt lévő olvadt kőzet hőt termelt, így a tó hosszú ideig meleg maradhatott, ami kedvező feltételeket teremtett a mikroorganizmusok fejlődéséhez. 

Szokatlan „életkor-eltolódás” a mintákban 

A kutatók radiokarbonos kormeghatározást is végeztek, amely meglepő eredményeket hozott. A sztromatolitok rétegeiben az életkor nem lineárisan alakult: a belső részek körülbelül 23 000 évesek, míg egyes külső rétegek akár 28 000 évesnek tűntek, majd ismét fiatalabb értékek jelentek meg a felszín közelében. 

A tudósok szerint ezt az úgynevezett „életkor-visszafordulást” az okozhatta, hogy a mikrobiális struktúrák a krátertóból és a környező kőzetekből származó régi szenet is beépítettek. 

Írta az origo.hu