Hogyan működik az új anyag?
A kutatók az a COVID-19 mRNS-vakcinákhoz hasonlóan az mRNS-t lipid nanorészecskékbe csomagolták, de az itt alkalmazott nanorészecskék kémiai összetétele azokétól kissé eltér, mert a jelen esetben a fő szempont az, hogy a részecskék az intravénás beadást követően a lépbe jussanak. Ha célba értek, a részecskék a lépben antigénbemutató sejtekkel, egyebek között dendritikus sejtekkel találkoznak, amelyek bekebelezik őket, és 24 órán belül elkezdik kifejezni az IRF8-at és a NIK-et. E gének hatására megindul a dendritikus sejtek érése és aktivációja, minek nyomán alkalmassá válnak a tumorellenes válasz megindítására.
Pár nap, legfeljebb egy hét leforgása alatt az aktivált T-sejtek elszaporodnak a szervezetben, és más immunsejtekkel, például a természetes ölősejtekkel (NK-sejtekkel) együtt felismerik és megtámadják a daganatot.
„A legtöbb daganat-immunterápia az immunsejteket kívülről érő jelzéseken alapul. Mi más megközelítést alkalmazunk: belülről programozzuk át a sejteket azzal, hogy a belső jelátviteli mechanizmusukat módosítjuk, s ezzel erőteljesebb és tartósabb tumorellenes választ tudunk elérni” – fejtette ki Das.
A tudósok több különböző daganatos egérmodellben tesztelték az immunrendszer-átprogramozó mRNS-eket: kipróbálták őket agresszív hólyagrákban, vastagbélrákban, melanómában és áttétes tüdőrákban egyaránt. A bejuttatott mRNS csaknem valamennyi kezelt egérben erős T-sejtes választ indukált, ami jelentősen lelassította a daganat növekedését, sőt, sok esetben teljesen elpusztította a daganatot. Figyelemre méltó módon ez a válasz akkor is jelentkezett, ha a vakcina nem is tartalmazott az immunstimuláló mRNS-ek mellett a daganatra jellemző antigént. Tény ugyanakkor, hogy a tumorantigénnel kombinált vakcina esetében a válasz még erőteljesebbnek bizonyult.
„Megmutattuk, hogy ezekkel az adjuvánsokkal pusztán az immunrendszer aktiválása révén, daganatspecifikus antigén beadása nélkül is rákellenes immunválaszt lehet kiváltani – hangsúlyozta Anderson. – Azonban az adjuvánsok és a rákspecifikus antigének kombinálása tovább javította a vakcina hatékonyságát.”
Az mRNS-alapú adjuvánsok egy már jól ismert és bevett daganat-immunterápiás gyógyszercsalád, az ún. immunellenőrzésipont-gátlószerek hatását is fokozzák. Ezek a szerek a daganatsejtek által a T-sejtekre kényszerített fékeket oldják fel, és a klinikumban már többféle daganattípus kezelésére alkalmazzák őket. Ismert ugyanakkor, hogy nem minden betegben működnek, így az mRNS-adjuvánssal való kombinálásuk egy új lehetőség azon betegek számára, akikben egyedül adva valamiért hatástalanok.
Írta az origo.hu
