Az RTL-nek adta első kormányfői nagyinterjúját Magyar Péter. A korábban felvett interjút szombat este hét órakor mutatja be a csatorna. Az előzetes szerint a kormányfő közölte, hogy
- már idén augusztusban kifizetik a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást a családoknak;
- a nyugdíjasok ősszel megkaphatják a SZÉP kártyán érkező támogatás első, 50 ezer forintos részét;
- jövő csütörtökön aláírják a politikai megállapodást az EU-val felfüggesztett uniós források kifizetéséről;
A kormányfő beszélt a fizetéséről és megmutatta irodáját is, amely nem az elődje, Orbán Viktor által kormányfői rezidenciává tett, várbeli Karmelitában, hanem a parlamenthez közel, az eddigi Építési és Közlekedési Minisztérium épületében van.
40 napja volt a választás, két hete alakult meg a kormány. “Ez minden idők leggyorsabb kormányalakítása volt Magyarország modern történetében” – mondta Magyar Péter az elsősorban gazdasági kérdésekről szóló interjúban.
A kormányfő szerint már „nem a Fideszt kell legyőzni”, hiszen az már megtörtént, „nem is boszorkányüldözésre van szükség”, de arra igen, hogy a magyar emberek lássák a valóságot, azaz azt, hogy világos legyen, „milyen állapotban adta át az országot az előző kormány”. A helyzet Magyar szerint rosszabb, mint gondolni lehetett, hiszen sok olyan szerződés van, amelyeket az utolsó pillanatban kötött a távozó kormány.
„Gyakran esnek ki csontvázak, néha nem is csontvázak, hanem egész temetők a szekrényből” – mondta Magyar. Megemlítette a 267 milliárd forintos, Krausz Ferenc alapítványának ígért vállalást, a Nemzeti Kulturális Alap 17 milliárd forintját, a 4iG-vel kötött 1000 milliárdos keretszerződést és a még Lázár János vezette közlekedési tárca 280 milliárd forintos kötelezettségvállalását.
De csontváznak tekinthető az államháztartási hiány is: a Fidesz-kormány alatt egy éve elfogadott
2026-os költségvetés eredetileg 3,7 százalékos hiánnyal számolt, majd ezt öt százalék fölé módosították, végül ”a kormányzati átadás-átvételkor Nagy Márton és a többi felelős megsúgta, hogy ők 6,8-7 százalékos hiánnyal számolnak”.
Hogy ez azért volt-e, mert Nagy Márton tudott „az eltitkolt tételekről, amelyekhez nem rendeltek forrásokat, vagy azért, mert még rosszabb a helyzet, mint gondolták, ezt nem tudom” – jegyezte meg Magyar. Szerinte nem tartható az öt százalékos költségvetési hiány.
„Most zajlik a költségvetés átvilágítása” – mondta a kormányfő, aki szerint augusztus végén lehet számítani a jövő évi költségvetés megfogalmazására, hogy szeptemberben lehessen róla szavazni.
Kármán András pénzügyminiszter most pontos leltárt készít ahhoz, hogy megkezdhessék a megalapozott költségvetés kidolgozását.
Önmérséklet és alázat
Csökkenni fog a kormányfő és a többi állami vezető fizetése, valamint a képviselők és a polgármesterek javadalmazása is. Magyar szerint vannak polgármesterek, akik 3-4 millió forintot keresnek havonta, miután az Orbán-kormány lényegében megduplázta fizetéseiket. A kormányfő ígérete szerint visszatérnek a korábbi állapothoz.
A kormányfő alapfizetése bruttó 2,3 millió lesz, képviselői alapfizetésével együtt bruttó 3,8 millió lesz, ennél minden kormánytag fizetése alacsonyabb lesz.
Magyar szerint önmérséklet és alázat a fő vezérelv a fizetések meghatározásakor is. „Amire felhatalmaztak, az szolgálat” – mondta, megjegyezve, hogy senki nem azért jött, hogy meggazdagodjon.
„Csak az országgyűlésben 50 milliárd forintot spórol az állam” – jelezte a kiadások csökkentésének mértékét a kormányfő.
Csökkennek további keretek is, többek között a benzinre, bérleményekre, telefonokra költhető összegek is. A kormányfő szerint szerint „több tízmilliárd forintot vett ki a Fidesz a magyar emberek zsebéből” azzal, hogy a bérleményeket sokszor a fideszesek rokonaiktól bérelték, akik az összegek egy részét visszacsorgatták az akkori kormánypártnak.
EU-s források
Csütörtökön politikai megállapodást köt a tervek szerint a kormányfő az Európai Bizottság elnökével az EU-s források hazahozataláról. “Jól haladnak a tárgyalások” – mondta a kormányfő, aki szerint Ursula von der Leyen “a fideszes propagandával ellentétben” a tagállamok egyenlő bánásmódján dolgozik, azaz, azon, hogy Magyarország is hozzájusson a 10 milliárd eurós forrásokhoz.
Ehhez el kell fogadni az integritás hatóság jogköreinek kibővítését, a korrupció visszaszorítását segítő törvényeket, biztosítani kell a KEKVA-k átalakítását, esetleg megszüntetését.
„Az a célunk, hogy az újjáépítési alapban ragadt 10,4 milliárd eurót hazahozzuk, hogy beindíthassuk a magyar gazdaságot, az energiainfrastruktúrát lehessen modernizálni, a közlekedési hálózatot lehessen fejleszteni – sorolta Magyar, megjegyezve, hogy idén nyáron senki sem megy szabadságra a kormányból. Hozzátette, lehet, hogy nem sikerül mind a 10,4 milliárd euróra szert tenni, de igyekeznek lehívni a teljes keretet.
Magyar eközben egyeztet a tagállamokkal – elsőként a kormányfő Lengyelországban, majd Ausztriában járt – és tárgyal az Európai Bizottsággal.
“Akkor leszek elégedett augusztus 20. környékén, ha addig minden átvilágítás lezajlik, tájékoztattuk a lakosságot az ország állapotáról.” “Nem lehet rögtön mindent visszaépíteni, de érezniük kell az embereknek, hogy akár az ÁFA csökkentése, az adócsökkentés, nyugdíjas SZÉP-kártya, a rászoruló családok számára a százezer forintos iskolai támogatás rendelkezésre áll.”
Ez utóbbi tétel évi 200 ezer forintot jelentene, Magyar tervei szerint ennek első, 50 ezer forintos részét már a negyedik negyedévben folyósítanák, ha sikerül szeptember elején elfogadtatni a költségvetést.
“Homokra, légvárakra építette az előző vezetés a költségvetéseket.”
Adópolitika és költségvetés
Magyar beszélt az EU SAFE-programjáról, amelyből szerinte a védelmi fejlesztések nagyon széles értelemben értendők
Megmarad és megvalósul “minden olyan intézkedés, amely jó a magyar embereknek, magyar családoknak”, amelyeket elfogadtak vagy akár már megígértek. “Mindenki tudja, hogy az adókedvezmény jó a magyar családoknak” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy ez önmagában nem elég ahhoz, hogy “a demográfiai csapdából” kijöjjön az ország. Mindehhez “tartható alapokra épülő költségvetés kell”.
Magyar beszélt a szerinte egyértelműen ellopott állami vagyon visszaszerzéséről, az ehhez szükséges intézmények felállításáról, hogy utána olyan struktúrát alakíthassanak ki, ahol a “korrupció írmagja sem marad.”
Nem önmagukban a családi pótlék megduplázásáról vagy az adókedvezményekről van szó – mondta Magyar, hanem sokkal szélesebb körű átalakításról. Követendő példának Lengyelországot említette, ahol a héten járt, és az utóbbi 15 évben látványos növekedésre volt képes.
Magyar szerint ha a tervek sikerülnek, akkor az uniós átlagnál 2-3 százalékponttal nagyobb növekedés lehetséges. Ha ez megvalósul, akkor “záros határidőn belül elérhetjük az uniós átlagot” az egy főre eső GDP terén.
Államadósság
A kormányfő szerint az előző kormány háromszorosára növelte az államadósság összegét, így megtévesztő arról beszélni, hogy eközben megduplázták az állami vagyont, ahogyan azt a korábbi kormány hangoztatta.
Az állam működése és az euró bevezetése miatt fontos, hogyan alakul az államadósság. Magyar szerint nem elsősorban az a fontos, hogy az államadósság a GDP mekkora arányát teszi ki, hanem az, hogy milyen pályán van. Az mindenesetre már most százmilliárdokkal enyhítette a terhet, hogy a hitelminősítők pozitív várakozással tekintenek Magyarországra, felminősítve az ország adósbesorolását, megelőlegezve a bizalmat az új kormánynak. Ez azonban időleges, az érdemi besorolás akkor jön el, amikor már tisztábban látják a helyzetet és azt is, hogy “a Tisza-kormány milyen költségvetést terjeszt elő augusztus végén.”
A lényeg, hogy folyamatosan csökkenjen, mert ha így van, akkor gazdasági növekedéssel az államadósság kinőhető – így elérhető az a mérték, amely az euró bevezetéséhez is szükséges. Lényeges azért is, mert az államadósság magas terhe forrásokat von el a fejlesztések lehetőségétől.
Írta a telex.hu
