Lehet, hogy a demencia aggasztó jeleit nem feltétlenül a látványos memóriaromlás mutatja? A Baycrest, a Torontói Egyetem és a Yorki Egyetem kutatói most arra jutottak, hogy a beszéd ritmusának megváltozása, a töltelékszavak használata, a hosszabb szünetek már évekkel a memóriaproblémák megjelenése előtt utalhatnak a kognitív hanyatlásra. Egyúttal azokat a korábbi kutatási eredményeket is megerősítették, amelyek szerint azoknak az idősebb felnőtteknek, akik gyorsabban beszélnek, általában jobb állapotban van az agya.

A kanadai kutatásba bevontaknak részletes képeket mutattak, majd megkérték őket, hogy írják le azokat a saját szavaikkal. Emellett a végrehajtó funkciók mérésére szolgáló teszteket is kitöltettek velük. A következő lépésben mesterséges intelligencia bevonásával elemezték a beszédfelvételeket: mennyi szünetet tartanak, milyen gyakran mondanak olyasmiket, hogy „ööö” vagy „izé”, mennyire nehezen találják a szavakat, milyen gyorsan reagálnak. A több száz finom beszédjellemzőből következetesen meg lehetett jósolni, hogy a résztvevők mennyire teljesítettek jól a kognitív teszteken, még azután is, hogy a kutatók olyan tényezőket is figyelembe vettek, mint az életkor, a nem és az iskolai végzettség.

A demencia korai nyelvi jelei sokszor annyira hétköznapiak, hogy szinte nem is tűnnek fel. A kutatók szerint ilyen lehet például a gyakoribb megállás és gondolkodás, a lassabb beszédtempó, az egyszerűbb mondatszerkezetek használata, a szókincs beszűkülése, vagy amikor valaki körülír egy szót ahelyett, hogy kimondaná. Ráadásul ezek bárkinél előfordulhatnak, teljesen „normálisnak” tűnnek. Stressz, fáradtság, rossz alvás, túl sok feladat egyszerre – bármire ráfoghatók. A különbség viszont a mintázatban van: ha a beszéd ritmusa és komplexitása tartósan változik, az már utalhat neurológiai problémára is, nem csak egy „rossz napra”.

https://hvg.hu/tudomany/20260520_demencia-keziras-teszt-betegseg-alzheimer-kor

A korral természetesen romlanak az agyi funkciók, azonban azt, hogy ez mikor válik kórossá, nehezebb kimutatni. A standard kognitív teszteket nehéz gyakran megismételni, és az emberek gyakran már attól is „javulnak”, hogy megismerkednek ezekkel a tesztekkel. A demencia egyik legnagyobb problémája pedig éppen az, hogy túl későn veszik észre.

A természetes beszéd viszont egy egyszerűbb alternatívát kínálhat, miután mindenki beszél. A kutatók szerint ezért elképzelhető, hogy a jövőben a mesterséges intelligencia már a hétköznapi beszélgetésekből is képes lesz korai kognitív kockázatot jelezni. Végül egy gyakorlati módszerré válhat azon emberek azonosítására, akiknek a kognitív hanyatlása gyorsabban halad a vártnál, és akik hajlamosabbak a demenciára.

A kutatók ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy a beszédvizsgálat nem teljesen megbízható diagnosztikai eszköz. Egy gyakori „ööö”-zés még nem jelent Alzheimer-kórt, mint ahogyan az sem, ha valaki időnként elveszíti a fonalat egy hosszú mondat közepén. Viszont a kutatásuk izgalmas lehetőségeket teremt olyan eszközök fejlesztésére, amelyek segíthetnek a kognitív változások nyomon követésében akár a klinikákon, akár otthon. 

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.