Több vizsgálóbizottság létrehozását is kezdeményezte a Tisza-frakció a mai plenáris ülésen. A javaslatok mindegyikét elfogadta az Országgyűlés.
A végrehajtási visszaéléseket vizsgáló bizottság célja, hogy feltárják, a jelenlegi végrehajtási rendszer, illetve annak hiányosságai miként vezettek tömeges adósságspirálokhoz, társadalmi bizalomvesztéshez és rendszerszintű visszaélések gyanújához. A kezdeményezés legfőbb indoklása a Schadl-Völner-ügy, melyben az ügyészség 2022-ben korrupciós, vagyon elleni bűncselekmények és pénzmosás miatt emelt vádat Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke és 21 társa, köztük Völner Pál volt igazságügyi államtitkár ellen.
Ennek a bizottságnak a feladatai közé tartozik majd, hogy meghatározzák, mely állami, felügyeleti, kamarai vagy egyéb intézményi szereplőket terheli politikai, szakmai vagy igazgatási felelősség a feltárt rendszerszintű hiányosságok és visszásságok kialakulásáért. Erről december 31-ig kell jelentést készíteni, valamint javaslatot tenni a szükséges jogalkotási, szervezeti és intézményi intézkedésekre egy állami, nonprofit, átláthatóbb és emberségesebb végrehajtási modell kialakítása érdekében. A vizsgálóbizottságba három tagot a Tisza-frakció, egyet-egyet a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk delegálhat. Elnöke a Tisza-frakció tagjai közül kerül ki, alelnökére a Fidesz és a Mi Hazánk frakciója tehet javaslatot.
A keddi ülésen az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket és a spontán privatizációt, valamint a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottság felállításáról is döntöttek. Ennek célja, hogy kiderítsék, az MNB korábbi működésében, különösen az alapítványi vagyonkezelésben, az Optima-csoporton keresztüli befektetési struktúrákban, valamint az ingatlanberuházások és székházfelújítások során miként sérülhettek az átláthatóság, takarékosság, közpénzvédelem és felelős gazdálkodás követelményei.
A bizottság részére az Állami Számvevőszék 2025-ös megállapításai adják a kiindulást, melyek szerint főként közpénzből származó százmilliárdok kezelése vált átláthatatlanná, egyes beruházási kifizetések pedig azonos érdekeltségi körhöz kerültek.
„Mivel az ügyben büntetőeljárás is folyamatban van, a bizottság feladata nem egyedi büntetőjogi felelősség megállapítása, hanem a jogalkotási, intézményi, felügyeleti és politikai felelősségi lánc feltárása annak érdekében, hogy a jegybanki közpénzek kezelése a jövőben átláthatóbb, ellenőrizhetőbb és a közérdeket szolgáló keretek között történjen” – közölték a bizottság kapcsán.
A vizsgálóbizottság feladata, hogy feltárja, az MNB korábbi működése alatt a közpénzek kezelése megfelelt-e a jogszerűség, az átláthatóság, a takarékosság és a felelős gazdálkodás követelményeinek. Szükséges továbbá az alapítványi és leányvállalati struktúrák, továbbá az azokhoz kapcsolódó gazdasági és befektetői szereplők kapcsolatainak feltárása, illetve hogy ezek milyen módon alakítottak ki olyan döntéshozatali és vagyonkezelési mechanizmusokat, amelyek a kontrollrendszerek gyengüléséhez, az átláthatóság csökkenéséhez, azonos érdekeltségi körök indokolatlan előnyhöz jutásához, illetve a közpénzekkel való gazdálkodás közérdekkel ellentétes torzulásaihoz vezethettek. A bizottság meghatározza továbbá, hogy mely állami, jegybanki, felügyeleti vagy gazdasági szereplőket terheli politikai, intézményi vagy igazgatási felelősség a feltárt hiányosságok és visszaélések kapcsán. Erről szintén december 31-ig kell jelentést tenniük, melyet az Országgyűlés honlapján is közzétesznek.
A bizottság tagjait a végrehajtási visszaéléseket feltáró csoportéval megegyező módon választják ki. A tagok díjazást nem kapnak a munkájukért, azonban a feladatokkal összefüggésben meghallgatásokat tarthatnak és iratokat kérhetnek be, utóbbiakat az érintettek kötelesek a bizottság részére bocsátani.
Magyar Péter miniszterelnök beszédet mond az Országgyûlés plenáris ülésén az Országházban 2026. május 26-án. Mögötte Forsthoffer Ágnes, az Országgyûlés elnöke.
MTI/Hegedüs Róbert
Vizsgálóbizottság alakul a spontán privatizáció és a közvagyon-vesztés kapcsán is, a javaslatot Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője nyújtotta be.
A vizsgálat középpontjában az 1987-1990 közötti ellenőrizetlen vagyonátmentési folyamatok, majd tágabban az 1988-2000 közötti privatizációs mintázatok állnak majd, azon belül is az állami vállalatok átalakítása, vezetői kivásárlások, áron aluli vagyonkiszervezések, adósságok államon hagyása, párt- és szakszervezeti vagyonmozgások, valamint a külföldi vegyesvállalatok és impex hálózatok szerepe. Célja, hogy ezáltal bemutassák, miként alakították át a gazdasági, banki, külkereskedelmi és állambiztonsági hálózatok a politikai hatalmat gazdasági befolyássá.
A bizottság feladata ugyanakkor nem egyedi jogi felelősség megállapítása lesz, mindinkább a jogszabályi kiskapuk, hiányzó kontrollmechanizmusok és politikai-gazdasági összefonódások feltárása, iratok nyilvánosságra hozatalának kezdeményezése, és az oligarchikus gazdasági szerkezet megalapozásának bemutatása. A bizottság december 31-ig nyilvános bejelentést tesz, ebben bizonyítékok, nyilatkozatok, szükségesnek tartott intézkedések szerepelnek majd. A bizottságba a Tisza-frakció delegál elnököt, a Fidesz és a Mi Hazánk egy-egy alelnököt ad a hatfős bizottság élére; a kormányoldal három, a három ellenzéki képviselőcsoport egy-egy tagot ad a testületbe.
Határoztak a kegyelmi botrány felelőseit, illetve a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró vizsgálóbizottság felállításáról
Ahogy az a határozatban szerepel, a bizottság feladata, hogy kiderítse, „a bicskei kegyelmi ügyben miként működött a köztársasági elnöki kegyelmi döntés előkészítése, az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés, valamint az a politikai és informális lobbihálózat, amelynek eredményeként K. Endre kegyelmet kaphatott.”
Ezen felül a köztársasági elnöki kegyelmi döntésének előkészítését, az igazságügyi miniszteri ellenjegyzést, valamint a kegyelmi döntéshozatal intézményi és eljárási rendet is vizsgálják – utóbbit azokból a szempontokból, hogy megfelelt-e a jogállamiság, az átláthatóság, a gyermekvédelmi szempontok és a közérdekű állami döntéshozatal követelményeinek.
Feltárják a kormányzati és pártpolitikai háttérszereplők, egyéb közbenjárók szerepét, a kapcsolódó lobbitevékenységeket, illetve azt is, hogy megkerülték-e a rendes hivatali és szakmai döntés-előkészítési mechanizmusokat. A bizottság meghallgatásokat tarthat és iratokat kérhet be, melyeket kötelesek a bizottság rendelkezésére bocsátani, a bizottság előtt megjelenni. A kapcsolódó jelentés határideje ebben az esetben is december 31. A bizottságba a Tisza Párt képviselőcsoportja 3, a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk 1-1 tagot jelölhet. A bizottság elnökére a Tisza Párt, 1-1 alelnökére a Fidesz és a Mi Hazánk tehet javaslatot.
A gyermekvédelem rendszerszintű válságának feltárása kapcsán alakuló bizottság a kegyelmi ügytől elkülönül, célja a magyar gyermekvédelmi rendszer strukturális, finanszírozási, fenntartói és személyi válságának feltárása.
Kiindulópontjaként jelölték meg, miszerint Magyarországon több mint 21 ezer gyermek él szakellátásban, a nevelőszülői kapacitáshiány, az intézmények alulfinanszírozottsága, a méltatlan infrastruktúra, a szakemberhiány és a jelzőrendszer elégtelen működése ugyanakkor súlyosan veszélyezteti a gyermekek biztonságát és alapvető jogait.
A bizottság nem egyedi büntető- vagy hatósági ügyeket vizsgál, feladatuk annak feltárása, hogy az állam, a fenntartók, a gyámhatóságok, az egészségügyi, oktatási, rendészeti és gyermekjóléti szereplők közötti együttműködés miért nem képes megelőzni a bántalmazást, elhanyagolást és intézményi kiszolgáltatottságot. A bizottságba három tagot delegál a Tisza és 1-1 tagot a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk, a testület tevékenységéről 2026. december 31-ig jelentést készít.
Írta az atv.hu
