A résztvevők

Huszonnyolc éves hagyományt tört meg a nemzetközi futballszövetség azzal, hogy 32-ről 48 csapatosra növelte a világbajnokság mezőnyét. Az első, 1930-ban megrendezett tornán eredetileg 16 nemzet válogatottja vett volna részt, végül azonban – két visszalépés és egy lekésett utazás miatt – 13 mérte össze a tudását az uruguayi fővárosban, Montevideóban. A FIFA 1982-ben változtatott először a résztvevők létszámán, s azóta még két körben, 1998-ban és végül idén nyolc-nyolc újabb csapat kvalifikációját tette lehetővé.

Hogy a mostani vb-n már 48 csapat száll versenybe, a lebonyolítás átalakítását is magával hozta. A korábbi nyolc helyett most tucatnyi négycsapatos csoportba sorsolták a válogatottakat, amelyek közül az első kettő, valamint a nyolc legjobb harmadik jut tovább a 32 közé. Attól kezdve egyenes kieséses rendszerben küzdenek egymással a csapatok, amelyek a korábbiakhoz képest tíz nappal hosszabb, 39 napos tornán összesen 104 mérkőzést játszanak majd – az elmúlt közel három évtizedben megszokott 64 helyett.

https://hvg.hu/sport/20260526_foci-vb-tipp-jatek-joslat-kviz-almaimban-amerika

A 2017-ben eldöntött bővítést a FIFA elnöki posztjára egy évvel korábban megválasztott Gianni Infantino szorgalmazta, aki azzal kampányolt, hogy minél több országot be kell vonni a nemzetközi futball vérkeringésébe, ezzel a szurkolótábort is növelve. Az ellenzők viszont azzal érveltek, hogy a létszám kiterjesztése felhígítja a torna minőségét, s a nézők egy részét éppen hogy elidegeníti. 

A bírálók azt is felhozták, hogy nem egyenlő arányban, és főleg nem a csapatok játékerejét figyelembe véve született döntés a bővítésről.

Bár a legtöbb helyet továbbra is Európa kapja – a korábbi 13 helyett immár 16 válogatott képviseli az UEFA-t –, Afrika biztos kvótáinak száma ötről kilencre nőtt, Ázsiáé négyről nyolcra, és interkontinentális pótselejtőre is küldhettek csapatot. Észak- és Közép-Amerika korábban három biztos hellyel rendelkezett, itt a kvótát megduplázta a FIFA – igaz, ennek felét most el is viszik a rendezők, az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada. Lett biztos vb-résztvevője az óceániai térségnek is, ahonnan korábban csak plusz pótselejtezős győzelemmel lehetett kijutni a tornára. A dél-amerikai csapatok közül is kettővel több lehet már ott biztosan, mint korábban.

Az automatikus résztvevő házigazdákhoz 39 csapat csatlakozott egyenes ági kijutással. Négy további az európai pótselejtezők sikeres megvívásával lehet ott a mezőnyben, két másik pedig az interkontinentális playoff megnyerésével.

Vb-újoncból ezúttal négy lesz: a Zöld-foki Köztársaság, Curacao, Jordánia és Üzbegisztán.

A rendezők

Mostanáig csupán egyszer fordult elő, hogy nem egyetlen ország fogadta a vb mezőnyét: 2002-ben Dél-Korea és Japán volt az esemény két társ-házigazdája. Mivel a FIFA szabályai szerint olyan kontinensről, amelyen az előző két vb zajlott, nem pályázhattak országok, világos volt, hogy a 2026-os kiírás rendezői az észak- és közép-amerikai, az afrikai vagy az óceániai konföderációhoz tartozó államok közül kerülnek majd ki.

Végül két pályázat érkezett, az egyiket Marokkó, a másikat az USA–Kanada–Mexikó-trió nyújtotta be, s utóbbi a szavazatok több mint kétharmadának megszerzésével nyert.

Mexikó lesz az első ország, amely – 1970 és 1986 után – harmadszor adhat otthont a férfiak vb-jének. Az USA-nak is van már tapasztalata a rendezésben, hiszen 1994-ben a férfiválogatottakat, 1999-ben és 2003-ban pedig a női nemzeti csapatokat látta vendégül. Kanada 2015-ben női tornát rendezett, a férfiakat azonban most először fogadja majd.

A torna 104 mérkőzését 16 város stadionjaiban rendezik majd, ebből kettő kanadai, három mexikói, tizenegy pedig amerikai.

Ennek megfelelően a csapatok rengeteget utaznak majd a meccshelyszínek és a bázisaik között. Főleg az előző, katari vb-hez hasonlítva, az Öböl menti ország területe ugyanis kisebb, mint a harmadik legkisebb amerikai államé, Connecticuté.

A két, egymástól legtávolabb eső rendező város Vancouver és Miami, 4500 kilométer választja el őket. A német válogatottnak például csak a három csoportmeccsének helyszíne, Houston, Toronto és New Jersey és között több mint 2600 kilométert kell majd megtennie.

Az új szabályok

Az időhúzás elkerülésére és a játék felgyorsítására új előírásokat alkotott a a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség Szabályalkotó Testülete (IFAB). Ahogy tavaly a klubvébé előtt azt kötötték ki, hogy a kapusok az addigi hat helyett legfeljebb nyolc másodpercen át tarthatják a kezükben a labdát, s ha túllépik, az ellenfél jöhet szögletrúgással, most a bedobások és a kirúgások elvégzésére szabtak időkeretet. Ha a játékvezető úgy ítéli meg, hogy ez vagy az túl sokáig tart, vagy a játékosok szándékos időhúzásra használják, visszaszámlálásba kezd öt másodpercről. Amennyiben a labdát ezután sem hozzák játékba, a másik csapat folytathatja bedobással, illetve szöglettel. 

AFP / Brazil Photo Press / William Volcov

A lecserélt játékosoknak is igyekezniük kell majd, hogy elhagyják a pályát: attól kezdve, hogy a negyedik játékvezető felmutatja a számukat, tíz másodpercük van a vonalakon kívülre slattyogni. Ha ennél lassabban érnek le, legalább egy percre emberhátrányba kerül a csapatuk. A helyettesítőjük ugyanis csak akkor állhat be, amikor legközelebb megáll a játék, és az előző újraindulás óta már legalább hatvan másodperc lepörgött.

Egy percre azoknak a játékosoknak is el kell majd hagyniuk a pályát, akiket a csapatuk orvosi stábja a gyepen lát el, vagy akiknek a sérülése miatt meg kell állítani a játékot. 

A VAR

Újabb pontokon avatkozhat be a játékba a videóbíró-stáb is. A vb-n már vissza lehet majd nézni azokat a helyzeteket, amelyek után a játékvezető másodszor is sárga lapot mutat fel egy adott játékosnak, vagyis amely kiállításhoz vezetne. A BBC összeállítása szerint a Premier League 2024-2025-ös szezonjában például 17 labdarúgót küldtek el zuhanyozni ilyen hibás döntések nyomán. Azt ugyanakkor nem vizsgálja majd a VAR, hogy egy-egy – szankció nélkül hagyott – megmozdulás ér-e második sárga lapot. Az IFAB szerint ezzel túlzottan beleavatkoznának a játékba.

A videóbíró akkor is felülvizsgálhatja a játékvezető ítéletét, ha az nem a valóban szabálytalankodó játékosnak mutatja fel a sárga vagy a piros lapot, vagy ha nyilvánvalóan hibásan juttatja szöglethez az egyik csapatot. Ez utóbbinak azonban feltétele, hogy azonnal ellenőrizni lehessen a szituációt és a folyamat ne késleltesse a játék újraindítását. 

A sárga lapok

E téren enyhített a FIFA, ezúttal már a csoportkör után is törlik az addig begyűjtött sárga lapokat. Korábban a játékosokat egy meccsre eltiltották, miután megkapták a második ilyen figyelmeztetést, később pedig úgy módosították a szabályt, hogy a negyeddöntők után törölték az addigiakat. Ezzel elkerülhetővé váltak az olyan esetek, amilyen Michael Ballacké volt: a német válogatott csapatkapitányának 2002-ben a finálét kellett kihagynia, mert az elődöntőben kapta meg a második sárgáját.

Sárga lap a 2026-os FIFA világbajnokság selejtezőjében

AFP / Julio Cesar Aguilar

A mezőny bővülése és a lebonyolítás átalakítása miatt azonban már a legjobb 32 csapat játszik egyenes kieséses rendszerben a nyolcaddöntőbe jutásért, míg korábban a csoportkör után csak a legjobb 16 folytatta. Emiatt is döntött úgy a FIFA, hogy a korábbi egy helyett a vb ideje alatt két alkalommal törli majd a sárga lapokat.

A piros lapok

Keményebben szankcionálják viszont a kirekesztő és sportszerűtlen magatartást a mérkőzéseken – reagálva két, néhány hónappal ezelőtti esetre. Az egyik szabálymódosítás értelmében azoknak a játékosoknak, akik eltakarják a szájukat, amikor összetűzésbe kerülnek valamelyik ellenfelükkel, piros lapot adhat a játékvezető.

A szabályváltoztatás közvetlen előzménye az az incidens, amely Vinícius Junior, a Real Madrid brazil csatára és a Benfica argentin játékosa, Gianluca Prestianni között zajlott le a két csapat február közepi Bajnokok Ligája-meccsén. A nyolcaddöntőbe jutásért zajló párharc első mérkőzésén – amelyet a spanyol csapat nyert meg – nagyjából tíz percig állt a játék, miután a találatát ünneplő Viníciusnak odaszólt valamint az ellenfele. A brazil azonnal odaszaladt a játékvezetőhöz, aki a kezeit X alakban a levegőbe emelve jelezte: rasszista abúzust jelentettek neki. Az nem volt világos, mit mondott Prestianni, mert beszéd közben a mezével eltakarta a száját, de a brazil meggyőződése az volt, hogy majomnak nevezte.

A játékost az UEFA végül homofób sértések megfogalmazása miatt hat meccsre eltiltotta, a FIFA pedig májusban úgy döntött, hogy kiterjeszti a büntetés hatályát; emiatt Prestianni, ha bekerül a válogatottba, az első két mérkőzésen nem játszhat.

https://hvg.hu/sport/20260224_uefa-schmidt-adam-vincent-kompany-vinicius-junior-eusebio-tisztelet-hireszteles

A másik eset, amely szabályváltozást generált, az Afrika-kupa döntőjében esett meg: bő negyedórát állt a játék, mert egy érvénytelenített gól és egy ellenük, Marokkónak befújt büntető után a szenegáli csapat nagy része egyszerűen elhagyta a pályát. Miután visszatértek, a hosszabbításban szerzett góllal megnyerték a meccset, de az Afrikai Labdarúgó-szövetség fellebbviteli bizottsága végül megfosztotta őket a győzelmüktől. Mindennek nyomán a jövőben piros lap jár mindazoknak a játékosoknak, akik a játékvezető döntése ellen a pálya elhagyásával tiltakoznak.

Az ivószünet

Szakemberek az elmúlt években többszöt is figyelmeztettek: az Észak- és Közép-Amerikában rendkívül forróak a nyarak, így a labdarúgókra extrém körülmények várnak. Az előrejelzések szerint egyes helyszíneken 50 Celsius-fok közeli vagy akár azt is meghaladó lehet a hőség.

A FIFA végül tavaly decemberben jelentette be, hogy minden meccs mindkét félidejében, a 22. percben háromperces ivószünetet rendelnek majd el a játékvezetők, az időjárási körülményektől függetlenül. Korábban ez nem volt kötelező, a szabálykönyv a játékvezető megítélésére bízta, aki javasolhatta a frissítés beiktatását, ha meccs kezdetén a hőmérséklet elérte a 25 Celsius-fokot.

Bár a szövetség első tájékoztatásában nem volt szó róla, később kiderült, hogy a 180 másodperces szünet idejére engedélyt adtak a műsorszolgáltatóknak arra, hogy reklámokat sugározzanak. Ha osztott képernyőn vetítik őket, akkor kizárólag a FIFA partnereinek hirdetéseit jeleníthetik meg. Amennyiben teljes képernyőn adják a reklámokat, bármilyet leadhatnak.

A viharprotokoll

Aki követte a tavalyi klubvilágbajnokságot, szembesülhetett azzal, hogy az Egyesült Államokban igen komolyan veszik a viharveszélyt. Emiatt akkor több mérkőzés órákkal később kezdődött vagy félbeszakadt és csak jelentős késéssel folytatódott.

AFP / APA / Guenther Iby

A szabály az, hogy amennyiben egy sportesemény helyszínének 13 kilométeres környezetében villámlást tapasztalnak, a mérkőzést, versenyt minimum harminc percre azonnal meg kell állítani. A sportolók levonulnak a pályáról, és akár a nézőket is erre kérhetik a szervezők a helyük elhagyására. Amennyiben a fél órás időszakban újra villámlik a környéken, a számláló újraindul. Kivételt tenni nem lehet, így mindez akár a világbajnoki döntőn is megtörténhet.

A félidei show

Több évtizedes hagyomány, hogy az USA amerikaifutball-ligájának döntőjét egy vagy több világsztár fellépésével kötik össze, aki a félidőben nagyjából negyedórán át szórakoztatja a közönséget. A rendkívül látványos minikoncertek aztán még napokig témát szolgáltatnak világszerte, s sokszor még azok is odakapcsolnak rájuk, akiket maga a meccs nem érdekel.

Nem csoda, hogy Infantinóék ebben is meglátták a lehetőséget. A sportvezető a januári davosi világgazdasági fórumon jelentette be, hogy a show főszereplője a Coldplay frontembere, Chris Martin lesz, akihez számos vendégművész csatlakozik majd a „nem hagyományos” előadás során.

https://hvg.hu/elet/20260514_madonna-shakira-bts-fellepes-foci-vb-felidei-show

A nagy futballtornák megnyitója és döntője előtt eddig is voltak ilyen események – 2018-ban, a moszkvai Luzsnyiki-stadionban például Robbie Williams énekelt –, de korántsem olyan nagyszabásúak, amilyet idénre ígérnek a szervezők.

Nyitókép: A FIFA világbajnoki trófea mása. Fotó: AFP / Raul Arboleda