Egyre nagyobb figyelmet kap az azbesztügy, miután kiderült: az osztrák bányákból származó, azbeszttel szennyezett zúzalék Magyarország több pontjára, köztük Budapestre is eljuthatott. A G7 által idézett osztrák oknyomozó anyag szerint a veszélyes anyag jelenlétéről már évtizedekkel ezelőtt is tudhattak, miközben az érintett bányák a magyar exportból több tízmilliárdos bevételre tehettek szert.
Az azbesztszennyezés körüli botrány újabb részletei kerültek nyilvánosságra, miután a G7 megjelentette cikkét az osztrák bányákból érkező szennyezett építőanyagokról. A lap az osztrák Falter oknyomozó anyagára hivatkozva azt írja: már évtizedekkel ezelőtt is ismert volt, hogy több érintett bánya azbeszttel szennyezett lehet.
Évtizedek óta ismert problémáról írnak
A Falter szerint már 1994-ben olyan mérések készültek, amelyek azbesztszennyezést mutattak ki a mostani ügyben érintett osztrák bányákban. A lap azt is felidézte, hogy Rohoncon már 1933-ban észleltek magas azbesztkoncentrációt, erről egy 1981-es tanulmány számolt be.
Az azbeszt belélegezve súlyos egészségügyi következményekkel járhat. A mikroszkopikus rostok hosszú idő után fejthetik ki hatásukat, többek között rákos megbetegedéseket vagy tüdőfibrózist okozhatnak. Az uniós szabályozás ezért tiltja az azbesztet tartalmazó anyagok forgalomba hozatalát.
A cikk szerint Magyarországon bölcsőde, óvoda, gyermekotthon és játszótér közelébe is kerülhetett az érintett kövekből.
Olyan szennyezést mértek, hogy a labor is visszalépett
A helyzet súlyosságát a Falter által ismertetett mintavételek mutatják meg igazán. A rumpersdorfi bányában 2025-ben vett minták esetében az azbeszttartalom 5 és 50 százalék között mozgott.
A beszámoló szerint a bevont német laboratórium annyira súlyosnak találta a szennyezést, hogy további vizsgálatokat már nem vállalt, mivel nem rendelkezett megfelelő védőfelszereléssel az ilyen koncentrációjú anyag kezelésére.
A Falter arra jutott: dokumentumok, szakvélemények és mérési jegyzőkönyvek alapján a hatóságok hosszú ideje tisztában lehettek az azbesztveszéllyel, mégsem történt érdemi beavatkozás.
Budapestre is kerülhetett a szennyezett anyagból
A szennyezés pontos mértéke továbbra sem ismert, a feltárás akár hosszú évekig is eltarthat. A G7 szerint fontos támpontot jelenthet Németh Martin büki önkormányzati képviselő NAV-os adatigénylése, amely a közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer adataira épült.
Az adatokból az derült ki, hogy 2015 óta mely magyarországi címekre szállítottak a négy érintett osztrák bányából. A lista alapján kisebb mennyiségben Budapestre, a főváros környékére és a Duna-Tisza közére is jutott az anyagból.
Milliárdos üzlet lehetett az exportból
A külkereskedelmi adatok alapján az építőipari kő- és kavicsimport az elmúlt években jelentősen megugrott. A kétezres években még évi 200 ezer tonna körül alakult a behozatal, 2008-ban azonban már 800 ezer tonnát ért el. Később tovább nőtt a volumen: 2018-ban 3,6 millió tonna építőanyag érkezett külföldről.
A G7 számítása szerint az osztrák bányák az elmúlt közel három évtizedben mintegy 34 milliárd forint bevételt érhettek el a magyarországi exportból.
Írta az atv.hu
