Izland parlamentje megszavazta, hogy augusztus 29-én népszavazást tartsanak a csatlakozási tárgyalások újraindításáról az Európai Unióval.

Izland 2009-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét az unióhoz, de 2013-ban leállította a tárgyalásokat. A magasabb megélhetési költségek és az ukrajnai háború miatt azonban a közvélemény-kutatások szerint a szigetországban újra megélénkült az érdeklődés az uniós tagság iránt.

Amennyiben a népszavazáson a tárgyalások újrafelvételéről születne döntés, úgy az uniós tagság végső feltételeinek elfogadásához egy további referendumra volna szükség.

Olafur Thordur Hardarson, az Izlandi Egyetem politológia professzora szerint számos szavazópolgár bizonytalan az uniós csatlakozás támogatását illetően és ez a kétlépcsős folyamat mintegy megnyugtatásul hat. „Azok közül, akik még nem döntötték el véglegesen, hogy csatlakozni akarnak-e vagy sem, természetesen sokan támogatják az (első) népszavazást, mert pontosan szeretnék látni, milyen feltételek szerepelnének egy esetleges megállapodásban” – mondta.

A mintegy 400 ezer lakosú ország csatlakozása az EU hatókörét messze az Atlanti-óceán északi részéig terjesztené ki, egy olyan időszakban, amikor Donald Trump amerikai elnök Grönland feletti ellenőrzésre törekszik.

Bár Izland természetesen egy nagyon kicsi ország, az EU térképére való felvétele egyfajta szimbolikus előnyt jelentene

– mondta Hardarson.

Izland 63 fős nemzeti parlamentjében, az Althingiban 34 képviselő szavazott a népszavazás megtartása mellett, míg 8-an elutasították azt 14 képviselő tartózkodása mellett – ismertette a házelnök hozzátéve, hogy 7 képviselő nem volt jelen a voksoláson.

Nyitóképünkön az izlandi parlament épülete. Fotó: AFP / Halldor Kolbeins