Minél távolabb kerül az ember a Földtől, annál nagyobb szükség van az olyan rendszerekre, amelyek minimális emberi beavatkozás mellett is képesek működni. Ennek oka, hogy minél távolabb vannak az asztronauták a bolygónktól, annál nehézkesebb lesz a kommunikáció, ami megnehezíti az adatok küldését és fogadását.

Ehelyett az olyan rendszerekre helyeződik át a hangsúly, amelyek képesek akár helyben is feldolgozni az adatokat a tudományos munka gyors elvégzése érdekében. Ehhez olyan strapabíró processzorokra van szükség, amelyek képesek ellenállni az űr jelentette extrém környezetnek is. Ennek érdekében a NASA úgy döntött, saját processzort fejleszt a küldetéseihez – írja az Universe Today.

A NASA a High Performance Spaceflight Computing (HPSC) nevű rendszer kifejlesztését tűzte ki célul. Ez egy olyan forradalmi chipet takar, amely lehetővé teszi, hogy az űrhajók önálló döntéseket hozzanak. A processzor első verziója már elkészült, és tesztelte is azt a szervezet.

A NASA az amerikai Microchip Technology nevű céggel közösen készítette el az egységet, amely egy olyan nagyteljesítményű chip, ami képes ellenállni a sugárzásnak. A szervezet szerint az egység a jelenlegi rendszerek számítási kapacitásának 100-szorosával dolgozik.

A HPSC felépítését tekintve egy olyan SoC (system-on-a-chip), mint amilyen például az okostelefonokban is van, ám annál sokkal strapabíróbb, hogy hosszú éveken át, a Földtől több millió kilométerre is képes legyen üzemelni.

A számítási teljesítmény mellett a chipek a mesterséges intelligencia működése során keletkező nagy mennyiségű adatfolyam feldolgozását is képes elvégezni, mindezt a NASA szerint skálázható módon. Szintén fontos szempont volt, hogy ne használja el a rendszer az űrhajó összes erőforrását, ezért úgy tervezték meg, hogy a használattól függően az egyes funkcióit ki lehessen kapcsolni, vagy alacsonyabb energiafogyasztású módba lehessen állítani.

https://hvg.hu/tudomany/20260527_nasa-hold-kuldetes-leszallas-landolas

Hogy kiderüljön, mennyire strapabíró a processzor, sugárzási, hő- és ütésteszteknek vetik alá, emellett pedig a valós teljesítmény szimulálásához valódi NASA-küldetésekből származó, nagy pontosságú leszállási forgatókönyveket használnak. Ez utóbbiakhoz jellemzően nagyon erős hardverre van szükség, hogy a landolás során az összes szenzor adatát feldolgozzák.

A tesztelés 2026 februárjában kezdődött, és jelenleg is tart, így az eredményeket várhatóan csak hónapok múlva lehet majd megtudni. Az elsődleges tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a HPSC teljesítménye 500-szor nagyobb, mint amit a jelenleg használt, sugárzásálló chipek kínálnak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.