Amerika rájött, hogyan kell tehéntrágyából repülőgép-üzemanyagot előállítani

Amerika rájött, hogyan kell tehéntrágyából repülőgép-üzemanyagot előállítani

Az utóbbi években egyre több szó esik arról, hogy olyan szintetikus üzemanyagokat kell előállítani, amelyek helyettesíthetik a benzint, a dízelt vagy a sugárhajtású üzemanyagot. Elméletileg ezek a vegyületek mind előállíthatók megújuló forrásokból – olajkitermelés és további CO2-kibocsátás nélkül.

A fő probléma a folyamatok költsége és összetettsége. Most azonban az amerikai Circularity Fuels startup bejelentette a világ első olyan kísérleti üzemének létrehozását, amely tehéntrágyát szintetikus repülőgép-üzemanyaggá alakít – írja a PiataAuto .

Az amerikaiak megközelítésének megértéséhez érdemes megemlíteni a svájci Synhelion céget, amely növényi maradványokból állít elő szintézisgázt – CO + H2 keveréket. Ez a gáz szolgál alapul bármilyen típusú üzemanyag előállításához a Fischer-Tropsch reakció segítségével.

Az amerikaiak hasonló utat követnek, de növényi biomassza helyett szarvasmarha trágyát használnak. A farmon egy anaerob emésztőt telepítenek, ahol a trágyát baktériumok biogázzá – metán, CH4 és CO2 keverékévé – dolgozzák fel.

Aztán jön a kulcsfontosságú innováció – az Ouro reaktor. Ez egy mesterséges intelligencia vezérlésű mikrocsatornás reaktor, amely 1000 °C-ra melegíti a biogázt. Ebben a metán és a CO₂ reakcióba lép, CO + H₂ szintézisgázt képezve. Az ilyen reakciók mindig is szénlerakódások kialakulását okozták a reaktorban, de az amerikaiak azt állítják, hogy ezt a problémát mesterséges intelligencia segítségével oldották meg, amely a folyamat stabilitását szabályozza.

A Circularity Fuels szerint a reaktor 100-szor olcsóbb szintézisgáz előállítását teszi lehetővé, mint a klasszikus módszerekkel.

A kész szintézisgáz a második reaktorba – az Aionba – jut, ahol a Fischer-Tropsch reakció elvének megfelelően szénhidrogének képződnek repülőgép-kerozinhoz, dízelüzemanyaghoz vagy benzinhez.

Az amerikai mérnökök a hidrogéntermelés hiányát azzal magyarázzák, hogy ezzel a módszerrel egy fejlett, koncentrált félkész terméket kapnak, amelyet aztán egy olajfinomítóba szállíthatnak a szabványosítás utolsó szakaszába – hidrogénnel történő hidrolizálás és a kész repülőgép-üzemanyag előállítása.

Így a jelenlegi, hat hónapja működő kísérleti üzemük nem tartalmazza a hidrogéntermelés és a végső hidrogenizálás szakaszát: úgy vélik, hogy logikusabb mindent egyszerűen és olcsón elvégezni a kezdeti szakaszban, hogy a gazdák később a félkész terméket finomítókba szállíthassák, amelyek a drágább berendezéseiken csak a végső szakaszt végzik el.

Egy fejlettebb változat magában foglalhatja a helyszíni hidrogénezést. Logikus érvek szólnak e megközelítés mellett: kiküszöböli a helyi bonyolultságokat, és azokat nagyobb finomítókban központosítja, amelyek rendelkeznek a szükséges mérettel ahhoz, hogy a végső összetett lépést a szükséges pontossággal elvégezzék, és a szabványoknak megfelelően repülőgép-üzemanyagot állítsanak elő.

Az első üzem hat hónapig működött egy 5000 fős szarvasmarha-farmon Kaliforniában. Az eredmény egy olyan repülőgép-üzemanyag lett, amely megfelelt a jelenlegi szabványoknak, és módosítás nélkül bármilyen repülőgépben használható volt.

Az is fontos, hogy az új technológia nem zárja ki a trágya műtrágyaként való felhasználását: a fermentorban történő feldolgozás után a visszamaradt tömeg továbbra is alkalmas a talaj trágyázására. A gazdaságokban szokásos folyamatok nem zavaródnak meg.

Megosztás:

Írta a 146.hu