Komoly belső feszültséget, sőt súlyos, az Alkotmánybíróság történetében talán még sosem látott szervezeti válságot okozott Sulyok Tamás köztársasági elnök beadványa az Alkotmánybíróságon (Ab) belül. Hétfőn tárgyalta volna a Polt Péter vezette Alkotmánybíróság az államfő beadványát, amellyel Sulyok Tamás a saját pozícióját igyekszik menteni, de a 15-ből 7 bíró kizáratta magát az ügyből. Így a testület határozatképtelen lett volna, ezért le is fújták az ülést.

https://hvg.hu/itthon/20260619_sulyok-tamas-beadvany-alkotmanybirosag-ules-alkotmanybiro-kizaras

Az államfő azután fordult az egykor általa vezetett testülethez, hogy Magyar Péter az általa adott ultimátum lejártával jelezte, módosítják az Alaptörvényt az elmozdítása érdekében. Sulyok azt kérte a testülettől, hogy tisztázzák, az ilyen egyedi jellegű aktusok beleférnek-e az Alaptörvény-módosítás kereteibe.

Polt Péter, az Ab elnöke most személyes véleményt tett közzé a szervezet weboldalán. Azt írta, hogy amennyiben a köztársasági elnök vagy más jogosult Alaptörvény értelmezési indítvánnyal él, az nem sérti vagy veszélyezteti az alkotmányos rendet. Továbbá amennyiben az Alaptörvény értelmezésére irányuló indítvány ügyében eljár az Alkotmánybíróság, az nem sérti vagy veszélyezteti az alkotmányos rendet, hanem az az alkotmányos párbeszéd része.

https://hvg.hu/itthon/20260611_sulyok-tamas-alkotmanybirosag-magyar-peter

Polt Péter szerint az alkotmánybírók egyesbíróként, tanácsban vagy teljes ülésen, végzéssel vagy határozattal foglalnak állást egy indítványól, és úgy véli, a személyes érintettség miatti kizártság bejelentése nem minősül ilyen döntésnek.

A bírói függetlenség elve alapján az alkotmánybírók sem politikai, sem jogi értelemben nem vonhatók felelősségre, sem akkor, sem később az eljárásuk során hozott döntésük vagy kifejtett véleményük miatt – fogalmazott az Ab elnöke.