A kormányszóvivői tájékoztatón elhangzottak közül a Tisztítótűz művelet keretében a legnagyobb vitat a képviselői mandátum 12 éves korlátozásról váltotta ki. A kormányfő ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy amennyiben a társadalmi vitában azt látják, hogy ennek nincs többségi támogatása, akkor lehet rajta változtatni. És beindult a törvénygyár szükségszerűen, kevés az idő. Ezen fejlemények elemzésére kértük Schultz Nóra politikai tanácsadót az Esti gyorsban.
Közölte: teljesen egyértelmű, hogy amellett, hogy beindult a kormányzásnak az a része, ami elsősorban az európai uniós források hazahozatalát kellett, hogy előkészítse, illetve garantálja, ráfordultak most már a rendszerváltásnak arra a részére, ami az Orbán-rezsim korábbi szereplőinek a lecseréléséről, illetve aztán majd egy új alkotmányozási folyamat előkészítéséről szól. Szerinte a Tisztítótűz művelet bejelentése ennek volt egy fontos lépése ezen a héten, és fokozatosan majd a törvényeket is elfogadják ezzel kapcsolatban, illetve az Alaptörvény-módosításokat is.
Le lehet-e bontani egy autoriter rendszert teljesen jogkövetően? – kérdezte műsorvezetőnk. A szakértő is jelezte: nagyon nagy dilemma most a Magyar-kormány előtt, hogy egyszerre kell nagyon nagy igényeket teljesíteniük, látványosan fellépniük. Meg is tette a téteket Magyar Péter azzal, hogy maffiarendszernek nevezte az Orbán-rendszert, és gyakorlatilag ahogyan ő elbeszéli, ennek a bűnszövetkezetnek a felszámolását ki is tűzték célul, és el is várják a választók.
Ugyanakkor azokon a területekben, amik inkább a politikai rendszeralkotásról szólnak – mert itt azért nem csak arról van szó, hogy a szereplőket leváltanak-e vagy sem, hanem minden egyes intézkedéssel, például Sulyok Tamásnak az Alaptörvény-módosítással történő leváltásával is –, egyfajta új mintát is teremt ez a kormány, vagy legalábbis felmutatja azt, hogy hogyan képzeli el a politikacsinálást. És itt (Sulyok esetében) azért már elég sok kritika fölmerült a tekintetben, hogy ez az egymondatos indoklás mennyiben kielégítő.
Elmondta, azt gondolja, hogy itt a társadalmi elégedetlenségre vagy bizalomvesztésre hivatkozás jobb verzió, mint sok olyan alternatíva, ami akár erkölcsi mércéhez kötötte volna azt, hogy a köztársasági elnöki hivatalnak helyre kell állítani a morális megítélését. Az még önkényesebb lett volna, és ugye a nyilvánosságban ilyen opció is fölmerült, például Kis János politikafilozófus részéről. Tehát bizonyos opcióknál szerinte ez jobb megoldás, de a tekintetben, hogy tényleg egy egymondatos indoklás és egy Alaptörvény-módosítás az eszköz, amivel eltávolítják a közösségi elnököt, ez azért fölveti a további ilyen típusú alkalmazás lehetőségét.
Erről kérdezték is egyébként csütörtökön a kormányzati tájékoztatón Magyar Pétert, és ő azt mondta, hogy nem tudja kizárni, hogy lesznek még ilyen Alaptörvény-módosítással elért változások. Schultz Nóra szerint itt gyakorlatilag azt látjuk, hogy a jelenlegi, egyébként nyilván nagyrészt az Orbán-rendszer által megteremtett keretek között egy kétharmados kormány előtt nincsenek igazából akadályok.
Visszatérve a köztársasági elnökre, azt mondta: egyébként Sulyok Tamás magatartása, megszólalásai pont arra engednek következtetni, hogy ő nem tartana ellen a Magyar-kormánynak. Azt gondolja, hogy pont ez is az egyik probléma, hogy ha valaki a saját szerepére úgy gondol, mint aki nem képes vagy nem felelőssége ellenőrizni azokat a törvényeket, amiket aztán aláír, az pont azt mutatja meg, hogy Sulyok Tamás alkalmatlanná vált ennek az egyébként mégiscsak ellensúlyi szerepet is jelentő intézménynek a betöltésére.
Úgy véli, ez egy furcsa ellentmondás, hogy végül is Sulyok Tamás azt mondta, hogy ő együttműködne a Magyar-kormánnyal, és pont ez a felajánlkozása mutatja meg azt, hogy arra, amire egyébként a magyar politikai struktúrában, politikai kultúrában, a jogrendszerben hivatott lenne a köztársasági elnök, ezt a funkciót nem kell, hogy ő töltse be tovább. Ebben szerinte nincs is vita egyébként azoknak a részéről sem, akik esetleg az ő leváltásának, eltávolításának a módját kritizálják. Tehát ő felajánlotta azt, amit a Fidesz-kormány esetén végzett, hogy nem csinált semmit – jegyezte meg műsorvezetőnk.
A szakértő szerint elegánsabb az a megoldás, amit az alkotmánybírák esetében alkalmaznak, ami visszaállít egy korábban is már élő szabályozást az életkori korláttal kapcsolatban, ezzel kapcsolatban sokkal kevesebb kritikát is látott.
Ami még szintén szerinte izgalmas fejlemény, és a magyar politikai rendszer egy újabb demokratikus intézményét teremti meg, a bírók számára az, hogy a saját előjáróikat képesek lesznek leváltani. Itt gyakorlatilag a szakma kezébe helyezi ezeknek a még mindig Orbán-rendszermaradványoknak a leváltását, megoldását.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a lapszemle meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
Esti gyors
2026. június 25., csütörtök 18:45
Riporter: Rózsa Péter
Írta a klubradio.hu