A társadalom jelentős, háromnegyedes többsége szeretné, ha Magyarország bevezetné az eurót, nézetkülönbség mindössze abban van, hogy ez mikor történjen meg – írta a HVG pénteken az euró bevezetése, annak társadalmi támogatottsága kapcsán.
Fotó: HVG
A HVG a Medián választás utáni felmérésére hivatkozik, amely szerint minden második ember óvatos, csak „alapos előkészítés után” búcsúzna el a forinttól, miközben minden ötödik azt szeretné, ha „a lehető leggyorsabban” vezetnék be az egységes európai fizetőeszközt.
Az euró bevezetése is megosztja az embereket, pláne, ha a politikai táborokat nézzük
Az elutasítók a népesség 23 százalékát teszik ki,
és ez az arány magasabb az idősebb, a vidéki és a kevésbé iskolázott társadalmi csoportokban – írja a lap.
Arról is ír a lap, hogy ez a kérdés átpolitizálódott az elmúlt időszakban, így a kormánypárti és ellenzéki szavazótábor eltérően ítéli meg.
A fideszesek kétharmada egyelőre egyáltalán nem foglalkozna az euró bevezetésével, a tiszásoknak viszont 92 százaléka – késedelem nélkül vagy óvatosabban – váltani akar
– írta a lap.
Brutális megszorítások árán jöhet csak a magyar euró 2030-ban
Az Origo korábban írt arról, hogy van valami, amiről Magyar Péter elfelejtett beszélni, amikor a magyarországi euró bevezetéséről tett ígéretet. Méghozzá arról, hogy
alsó hangon 3000-4000 milliárd forintos megszorítást kell végrehajtania a következő években a Tisza-kormánynak, ha 2030-ra be akarja vezetni az eurót.
A Világgazdaság elemzéséből kiderül, milyen áron teljesíthetők az euró bevezetéséhez támasztott szigorú feltételek.
A szigorú költségvetési politikának éppen a GDP-növekedés hiánya az egyik legnagyobb gátja. Az elmúlt három évben lényegében lefulladt a magyar gazdaság, tavaly is mindössze 0,3 százalékkal nőtt a GDP. Ezt ugyan
a kormány az előző nyakába varrja és az uniós források hiányára vezeti vissza, ám az az igazság, hogy valójában a teljes európai gazdaságot alacsony növekedési számok jellemzik,
és rengeteg ország küzd magas hiánnyal: Magyarországon kétségtelen nagy a deficit uniós viszonylatban, de régiós szinten egyáltalán nem lóg ki a sorból, a visegrádi országok között a magyar hiányadat az egyik legalacsonyabb.
Írta az origo.hu
