Az Atacama-sivatagban található Paranal Obszervatórium Chile egyik legjelentősebb csillagászati központja, ahol a csillagos égbolt kiemelkedő tisztasága és stabilitása páratlan lehetőséget nyújt a világegyetem tanulmányozására.
A létesítményt működtető Európai Déli Obszervatórium (ESO) 1999-es megnyitása óta számos úttörő felfedezés fűződik a Paranal-teleszkópokhoz; példának okáért az itt található eszközökkel sikerült elkészíteni az első fényképet egy Naprendszeren túli bolygóról, emellett pedig itt sikerült megerősíteni a világegyetem gyorsuló tágulásának elméletét.
A 2020-as fizikai Nobel-díjban is közrejátszottak a Paranalon gyűjtött adatok, hiszen az obszervatórium műszerei kulcsszerepet töltöttek be a Tejútrendszer közepén elhelyezkedő, szupernagy tömegű fekete lyuk vizsgálatában. A területen folyik továbbá az Extremely Large Telescope (ELT) építése, amely a világ legnagyobb optikai távcsöve lesz, és forradalmasíthatja az univerzumról alkotott ismereteinket.
Egy ipari megaprojekt fenyegeti a csillagos égboltot
2023. december 24-én az amerikai AES Corporation leányvállalata, az AES Andes olyan hatalmas ipari komplexum tervezetét nyújtotta be környezeti hatásvizsgálatra, amely alapjaiban veszélyeztetheti ezt a páratlan obszervatóriumot. A projekt tervezett helyszíne mindössze öt-tizenegy kilométerre lenne a Paranal-teleszkópoktól, és mintegy 3000 hektárnyi területet foglalna magában: többek között kikötő, ammónia- és hidrogéngyártó üzemek, illetve több ezer energiatermelő egység épülne.
A fény- és porkibocsátás növekedése súlyos hatással volna a csillagászati megfigyelésekre, mivel a megnövekedett fény- és légköri szennyezés visszafordíthatatlan módon rontaná a távcsövek hatékonyságát.
Miért olyan különleges az Atacama-sivatag?
A Paranal kivételes adottságainak kulcsa a rendkívül alacsony páratartalom és a mesterséges fények hiánya. Az Atacama-sivatag száraz, tiszta légköre révén a csillagászati műszerek olyan részletességű adatokat képesek rögzíteni, amelyekkel a tudósok alapvető kérdéseket válaszolhatnak meg a világegyetemről, az univerzum keletkezésétől kezdve a más bolygókon lehetséges élet nyomainak kutatásáig.
A megoldás: a telepítés újragondolása
Az ESO szakemberei és nemzetközi csillagászati szervezetek egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a tervezett ipari komplexumot csakis a Paranal távcsövektől távolabb lehetne felépíteni anélkül, hogy veszélyeztetnék az egyik utolsó, érintetlen sötét égbolt megőrzését.
A projekt áttelepítése nem csupán a több milliárd eurós tudományos beruházások védelme miatt fontos: egyben megőrizné a bolygónk egyik legkülönlegesebb természeti kincsét, amelynek tudományos és kulturális jelentősége felbecsülhetetlen. A chilei éjszakai égbolt „természeti örökségként” való megközelítése túlmutat helyi érdekeken, hiszen ez a páratlan égi panoráma az egész emberiség közös kincse, és kulcsfontosságú a jövőbeli csillagászati felfedezések szempontjából.
