„Újra üzembe helyezzük az Északi Áramlatot, ebben biztosak lehetnek” – mondta az AfD pártkongresszusán.
Weidel emellett ígéretet tett arra, hogy lebontja az összes megépült szélerőművet, „szégyen szélmalmoknak” nevezve azokat, visszahozza az atomerőműveket és meghosszabbítja a széntüzelésű erőművek élettartamát.
A kancellárjelölt emellett azt mondta, hogy lezárná Németország határait az illegális migránsok előtt, és megkezdené nagyszabású kiutasításukat.
November elején Németországban szakadás következett be a kormánykoalícióban. A válság azután kezdődött, hogy Christian Lindner pénzügyminiszter, a Szabad Demokrata Párt (FDP) vezetője Olaf Scholz nyomására kilépett a kabinetből. A kancellár arra hivatkozott, hogy a pénzügyminiszter nem volt hajlandó jóváhagyni az Ukrajna támogatására és a Németország jövőjébe való beruházásra irányuló kiadások egyidejű növelését.
Ennek következtében a Bundestag bizalmatlansági szavazást fogadott el Scholz ellen. Az országban február 23-án előrehozott parlamenti választásokat tartanak.
Az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 két exportvezetékénél 2022. szeptember 26-án robbanások történtek. A Nord Stream AG közölte, hogy a baleset példátlan, és nem lehet megbecsülni a javítások időtartamát. Az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekmény miatt indított eljárást. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Moszkva többször kért adatokat a vészhelyzetről, de soha nem kapta meg azokat.
Seymour Hersh amerikai újságíró verziója szerint a gázvezetékek alá amerikai búvárok helyeztek el robbanóanyagokat a NATO Baltops 2022 hadgyakorlatán, és három hónappal később a norvégok robbantották fel azokat. Joe Biden amerikai elnök azért döntött a vezetékek szabotálása mellett, miután több mint kilenc hónapon át titokban tárgyalt nemzetbiztonsági csapatával, mert attól tartott, hogy Németország, amely az Északi Áramlaton keresztül kap gázt Oroszországtól, nem akar részt venni az Ukrajnának nyújtott katonai segélyben. Washington tagadja a vádakat.
