Bertie Gregory, a National Geographic díjnyertes operatőre két hónapig követte a 10 ezer fős császárpingvin-raj életét az Antarktiszi-félszigeten, amikor a „Good Morning America” című műsorban elmondta, hogy a fiókák eddig soha nem látott viselkedését rögzítette kamerával – írja a greekreporter.com.
„Ezt nevezik repcének, amikor először úsznak” – mondta. „Normális esetben leugranak a tengeri jégről, ami egy vagy két láb magas. Észrevettük, hogy ezek a fiókavonulások máshol haladtak el.
Így hát elindítottam a drónt, átrepültem oda, hogy megnézzem, mi történik, és rájöttem, hogy egy hatalmas, 15 méteres jégszirt szélén halmozódtak fel” – folytatta.
A videón több száz újszülött pingvin hosszú sora látható, amint a félelmetes szikla felé kacsázik.
Az első belevág, tucatnyian követik
Egy bátor fióka hirtelen ugrik, és csobbanással landol a vízben, védtelen szárnyait verdesve ereszkedik. A többiek óvatosan közelednek a peremhez. Néhány másodperccel később a videón jól látható, hogy a pingvin biztonságban úszik.
Bátorságot merítve újabb néhány fióka ugrik. Aztán még néhány, mígnem több tucatnyi madár evez először a tengerben.
„Zuhantak, és nagy jégdarabok úsztak alattuk a vízben, szóval olyan, mintha egy darab betonra esnének” – mondta Gregory. „De legnagyobb meglepetésemre nemcsak túlélték, hanem fel is pattantak, és azt mondták: ‘Tudok úszni!’. Ez volt életük első úszása.”
A császárpingvin a legmagasabb a fajok közül
A császárpingvin (Aptenodytes forsteri) a legmagasabb és legnehezebb az összes élő pingvinfaj közül, és az Antarktiszon honos. A hím és a nőstény hasonló tollazatú és méretű, elérik a 100 cm-es hosszúságot és a 22-45 kg-os súlyt. A fej és a hát tollazata fekete, és élesen elkülönül a fehér has-, a halványsárga mell- és az élénksárga fülfoltoktól.
A császárpingvin az egyetlen olyan pingvinfaj, amely az antarktiszi tél folyamán szaporodik, és 50-120 km-t (31-75 mérföldet) tesz meg a jégen keresztül a szaporodó kolóniákhoz, amelyek akár több ezer egyedet is tartalmazhatnak. A nőstény egyetlen tojást rak le, amelyet a hím valamivel több mint két hónapig keltet, míg a nőstény visszatér a tengerre táplálkozni; a szülők ezt követően felváltva keresnek táplálékot a tengeren, és gondoskodnak a fiókáról a kolónián.
Élettartamuk a vadonban általában 20 év, bár megfigyelések szerint egyes példányok akár 50 éves korukig is elélhetnek.