15 tényező amelyek összefüggenek a korai demencia kockázatával

Az alacsony társadalmi-gazdasági státusz, a társadalmi elszigeteltség, a halláskárosodás, a stroke, a cukorbetegség, a szívbetegség és a depresszió mind összefüggésbe hozható volt a YOD magasabb kockázatával.

A D-vitaminhiány és a C-reaktív fehérje magas szintje (amelyet a máj termel gyulladásra adott válaszként) szintén magasabb kockázatot jelentett, csakúgy, mint az ApoE4 ε4 génvariánsok közül kettővel rendelkezők (ez a genetikai forgatókönyv már az Alzheimer-kórral is összefüggésbe hozható).

A kutatók az alkohol és a YOD közötti kapcsolatot „összetettnek” minősítették.

Míg az alkoholfogyasztás megnövekedett kockázathoz vezetett, a mérsékelt vagy erős alkoholfogyasztás csökkent kockázattal korrelált.

A magasabb iskolai végzettség és az alacsonyabb fizikai gyengeség szintén alacsonyabb YOD-kockázattal járt együtt. Mindez segít betölteni a YOD körüli tudásbeli hiányosságokat.

„Az idősebb korban demenciában szenvedő emberekkel kapcsolatos kutatásokból már tudtuk, hogy van egy sor módosítható kockázati tényező” – mondta Sebastian Köhler neuroepidemiológus a hollandiai Maastrichti Egyetemről.

„A fizikai tényezők mellett a mentális egészség is fontos szerepet játszik, beleértve a krónikus stressz, a magány és a depresszió elkerülését.”

Bár az eredmények nem bizonyítják, hogy a demenciát ezek a tényezők okozzák, segítenek egy részletesebb kép kialakításában. Mint mindig az ilyen jellegű kutatásoknál, az okok pontosabb megismerése segíthet a jobb kezelések és megelőző intézkedések kidolgozásában.

E tényezők közül sok módosítható, amely több reményt ad azok számára, akik azon dolgoznak, hogy megtalálják a demencia legyőzésének módját, nem pedig csak a kezelését.

Végső soron a demencia olyasvalami lehet, amelynek a kockázatát egészségesebb életmóddal csökkenthetjük.

„A fiatalon kialakuló demencia nagyon komoly következményekkel jár, mert az érintetteknek általában még van munkájuk, gyerekeik és elfoglalt életük” – mondta Stevie Hendriks idegkutató, a Maastrichti Egyetem munkatársa.

„Az okot gyakran genetikai eredetűnek feltételezik, de sok ember esetében valójában nem tudjuk pontosan, hogy mi az oka. Ezért akartunk ebben a tanulmányban más kockázati tényezőket is vizsgálni.”

Elolvasom a cikket