A Marylandi Egyetem kutatói azt állítják, sikerült megfejteniük az ősrégi kérdést, miért sárga az emberi vizelet. A tanulmány szerint a bélbaktériumok által termelt enzim jelentős szerepet játszik a vizelet lágyításában, ez a felfedezés pedig segíthet abban, hogy jobban megértsük a bél mikrobiomját, valamint azt, miként járulhat hozzá például az újszülöttek sárgaságához – írja a Gizmodo, számol be a 24.hu.
A Nature Microbiology című tudományos szaklapban közzétett publikáció szerint a vizelet alapvetően a testünkből kiszűrt felesleges vízből és a vérből kiszűrt salakanyagokból áll. Ez utóbbinak egy része akkor keletkezik, amikor sejtjeink elérik életciklusuk végét. Ide tartoznak például a vörösvértestek is, amelyek hemoglobint használnak az oxigén szállítására a szervezetben.
A vörösvértestek által termelt fontos vegyület a HEM nevű makromolekula, amely a globinhoz kapcsolódva válik hemoglobinná. Ezek lebomlása olyan eseményláncolatot indít be, amelynek végén a vizelet sárgává válik.
A kutatók eddig is tudták, hogy a sárga szín az urobilinnek köszönhető, az azonban nem volt ismert, hogy ez hogy is kerül be a vizeletbe. Brantley Hall, az egyetem kutatója és csapatának magyarázata szerint amikor a vörösvérsejtek hat hónapos élettartamuk után lebomlanak, melléktermékként egy élénk narancssárga pigment, a bilirubin képződik. A bél flórája képes ezt molekulává alakítani, ami oxigénnel érintkezve sárgává válhat. Ez a molekula, az urobilin a fő oka annak, hogy a vizelet sárgássá válik, teszi hozzá a hvg.
A kutatók most megtalálták a folyamatért felelős enzimet, a BilR-t. Mint írják, az enzim előállításáért felelős gén a vastagbél bizonyos baktériumai között található meg. A BilR könnyen megtalálható az egészséges ember bélflórájában, ami jól mutatja, hogy mennyire fontos szerepe van. A kutatók azon dolgoznak, hogy megértsék, hogyan segítenek csökkenteni a bélmikrobák a bilirubin mennyiségét a vérünkben. Ez azért is fontos, mert az újszülöttek sárgasága a bilirubin felhalmozódása miatt történik.
