Egy friss, az Európai Külügyi Tanács (ECFR) által közzétett felmérés szerint nincs konszenzus Ukrajnában arról, hogy milyen legyen a potenciális békeszerződés Oroszországgal. A megkérdezettek négyféle opciót kaptak, amelyek a NATO-/EU-tagságot, a biztonsági garanciákat és a megszállt területeket érintették.
Egyik sem kapott többségi támogatást
A jelentés szerint a nézetkülönbségek politikai feszültséget okozhatnak, ha megkezdődnek a tárgyalások. Donald Trump megválasztott elnök január 20-i beiktatása felgyorsította a béketárgyalások lehetőségének megvitatását Kijevben, Moszkvában és a világ több fővárosában. Trump ígéretet tett arra, hogy Kijevet és Moszkvát a tárgyalóasztalhoz ültetve gyorsan véget vet a háborúnak.
A felmérés szerint az ukránok körében csökkent a teljes győzelemben való hit, és a kompromisszumos megoldás lett a legvalószínűbb kimenetel.
Az ukránok megosztottak abban, hogy a Trump-adminisztráció segíti-e a békét. A felmérés szerint harminckilenc százalék úgy véli, hogy Trump elnöksége valószínűbbé teszi a békét, harmincöt százalék kevésbé valószínűnek tartja, huszonhat százalék pedig semmilyen hatást nem vár. Trump még nem közölt konkrét terveket a béketárgyalásokkal kapcsolatban.
Keith Kellogg, Trump Ukrajna-ügyi különmegbízottja azt nyilatkozta, hogy Trump száz nap alatt szeretne véget vetni a háborúnak.
A felmérés a világ több országában is vizsgálta a Trump-elnökségével kapcsolatos véleményeket. Indiában, Kínában és Brazíliában a megkérdezettek többsége pozitívan értékelte Trump esetleges szerepét a békefolyamatban. Az USA szövetségesei közt viszont szkepticizmus uralkodik.
