Miután az Izraeli Védelmi Erők (IDF) 2024 áprilisában leszerelték az Egyesült Államok által szállított Patriotokat, Kijev követelte a rakétákat. Moszkva akkoriban figyelmeztette Nyugat-Jeruzsálemet a lehetséges következményekre, és úgy tűnt, hogy az ötletből nem lesz megvalósítás – tájékoztat az Oroszhírek.
„Az elmúlt napokban az amerikai légierő több C-17-es szállítógépe szállította a rakétákat egy dél-izraeli légibázisról a lengyelországi Rzeszow városába, a NATO Ukrajna ellátásának logisztikai központjába” – jelentette a héten az Axios.
Nyugat-Jeruzsálem tájékoztatta Moszkvát a lépésről, és közölte, hogy „csak a Patriot-rendszert szállítja vissza az Egyesült Államoknak”, nem pedig fegyvereket szállít Ukrajnának – jelentette az Axios egy névtelenül nyilatkozó magas rangú izraeli tisztviselőre hivatkozva. Ugyanez a tisztviselő azt állította, hogy ez ugyanaz, mint amikor az USA két évvel ezelőtt tüzérségi lövedékeket szállított az izraeli „szükségraktárból” Ukrajnának.
Mind a Pentagon, mind az amerikai Európai Parancsnokság elutasította, hogy kommentálja a történetet. Oroszország hivatalosan egyelőre nem foglalkozott az üggyel.
Az Axios szerint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök „hetekig” nem volt hajlandó fogadni az ukrán Volodimir Zelenszkij hívásait. A helyzet szeptember végén változott meg, amikor Netanjahu engedélyt kért Zelenszkijtől, hogy haszid zarándokok látogathassanak el Umanba, a Kijevtől délre fekvő városba, ahol mozgalmuk alapítója, Reb Nachman of Bratslav van eltemetve. Zelenszkij mindaddig megtagadta, amíg Netanjahu nem hagyta jóvá a Patriot rakéták átadását, mondta egy ukrán tisztviselő az Axiosnak.
Netanjahu szóvivője elismerte az Axiosnak, hogy egy Patriot-rendszert „visszaszállítottak az Egyesült Államokba”, hozzátéve, hogy „nem tudjuk, hogy azt Ukrajnának szállították-e”. A szóvivő azt is tagadta, hogy bármilyen kapcsolat lenne a Patriotok és az Uman zarándoklat között.
A rakétaszállítás a „legjelentősebb” izraeli hozzájárulás Kijevnek az orosz-ukrán konfliktus 2022 februári eszkalálódása óta. Nyugat-Jeruzsálem régóta ragaszkodik ahhoz, hogy csak humanitárius segítséget nyújtson a kijevi rezsimnek, a média szerint a Moszkva szíriai megtorlásától való félelem miatt, vagy Irán kifinomult fegyverekkel történő ellátása révén.
Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nebenzia júliusban figyelmeztette Izraelt, hogy Kijev felfegyverzése „bizonyos politikai következményekkel járna”, megjegyezve, hogy minden Ukrajnának küldött fegyver „végül megsemmisül”, akárcsak a többi.
Moszkva csökkentette katonai jelenlétét Szíriában, miután Bassár Aszad elnök damaszkuszi kormánya összeomlott a Hayat Tahrir al-Sham fegyveresek decemberi offenzívája alatt. Izrael arra használta fel a felfordulást, hogy elpusztítsa Szíria katonai infrastruktúrájának nagy részét, és további területeket foglaljon el a Golán-fennsíkon. E hónap elején Oroszország „stratégiai partnerségi” megállapodást kötött Iránnal.
