A napokban kiderült az is, hogy az USA 90 Patriot légvédelmi rendszert adott át Ukrajnának. Erre az Axios derített fényt, amelynek munkatársa izraeli kormánykörökből úgy értesült, hogy Benjamin Netanjahu szándéka szerint ezeket csak vissza akarta szolgáltatni az amerikaiaknak, a további sorsukról a Pentagon döntött – igaz, mi úgy tudjuk, még az elnökváltás előtt. Az átadás-átvétel időpontja azonban bizonytalan, és az értesülést Washington nem kommentálta.
Fontos kiemelni, az elmúlt nem egészen két hétben sokan tényként kezelték, hogy Donald Trump elzárta az ukrán pénzcsapot – úgyis mint a fegyverek és hadianyag forrását –, és ennek bizonyítékát látták Volodimir Zelenszkij minapi posztjában is, amelyben az elmaradó támogatások számbavételét ígérte az ukrán elnök.
Igen ám, de a szóban forgó közleményéből szinte mindenki kihagyta a kulcsmondatot: „Це гуманітарні програми.” Vagyis „Ezek humanitárius programok.”
Beszédes az is, hogy sem az ukrán vezérkar, sem a közösségi oldalaikon és a különböző chatszobákban előszeretettel panaszkodó katonák nem jelezték az aggodalmukat. Ellentétben például a Human Rights Watch-csal és a helyi civil szervezetekkel, amelyek megkongatták a vészharagot, mert az ukrán HIV-fertőzöttek jelentős része most ellátatlanul maradhat, akárcsak az árvák, a hadirokkantak stb.
Sőt, a lapok többször, nem mellesleg e sorok írásával egyidőben is hangsúlyozták: „A befagyasztás nem vonatkozik az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásra.”
Persze, érthető és indokolt a béke iránti vágy, a tények ettől azonban még makacs dolgok. A Magyar Hírlap megkeresésére a Pentagon közölte:
„Az Egyesült Államok külföldi segélyezésének átértékeléséről és újraszabályozásáról szóló Trump elnöki rendelettel összhangban Rubio miniszter felülvizsgálati szünetet rendelt el a Külügyminisztérium és az USAID által vagy azon keresztül finanszírozott összes amerikai külföldi segélyezés tekintetében.”
Érdemes vetni egy pillantást a hivatkozott jogszabályra, amit a legtöbben elmulasztottak. Ebben a következőket írja az Egyesült Államok elnöke:
„90 napos szüneteltetés az Egyesült Államok külföldi fejlesztési támogatásában a programhatékonyság és az Egyesült Államokkal külpolitikájával való összhang értékelése céljából.” Tehát a befagyasztás nem vonatkozik a katonai segélyekre. A rendelet b, és c pontja pedig azt mondja ki, hogy minden más hozzájárulást is újra kell értékelni aszerint, hogy azok hozzájárulnak-e az USA nemzetbiztonsági és anyagi – egyszerűbben fogalmazva, a hatalmi érdekeihez.
Ráadásul Donald Trump utasításba adta, hogy a „90 napos időszak lejárta előtt is folytatódhatnak a külföldi fejlesztési támogatási alapok új kötelezettségvállalásai és folyósításai egy program esetében, ha felülvizsgálatra kerül sor, és a külügyminiszter vagy az általa kijelölt személy az OMB igazgatójával konzultálva úgy dönt, hogy a programot változatlan vagy módosított formában folytatja.”
Itt érdemes visszatérni a Pentagon válaszaira.
Az USA védelmi minisztériuma kérdésünkre közölte „a konkrét kivételek közé tartozik az Izraelnek és Egyiptomnak nyújtott külföldi katonai finanszírozás és a sürgősségi élelmiszersegély, amelyek esetében a miniszter mentességet hagyott jóvá.”
Ez már nem Trump személyes döntése volt, hanem Marco Rubioé, aki egy kiszivárgott miniszteri iránymutatásában tájékoztatta erről az amerikai külképviseleteket. A mondat első felének minden szava különös jelentőséggel bír: nem két konkrét kivételről van szó, hanem Izrael és Egyiptom a konkrét – kivételek – közé – tartozik.
Egyebekben a Pentagon közölte: „Minden külföldi segítségnyújtási alapot felülvizsgálunk, hogy biztosítsuk, hogy azok összhangban vannak az amerikai érdekekkel. A felülvizsgálati időszak alatt minden külföldi segítségnyújtási finanszírozási mechanizmus szünetel, kivéve a mentességgel rendelkező programokat.” Hogy tételesen melyek ezek, azt nem árulták el.
Az elnöki rendelet és a felülvizsgálat ráadásul egyáltalán nem érinti a Patriotok átjátszásához hasonló programokat, ahol a küldő fél, azaz aki ténylegesen az ukránok kezébe adta a légvédelmi rendszereket nem a Pentagon, hanem a lengyel kormány volt.
Nem mellesleg Donald Trump a beiktatása előtt a Time magazinnak adott interjúban világossá tette, hogy nemcsak gyors békét akar, hanem azt is, hogy Ukrajna az erő pozíciójából tárgyalhasson, nyilván ezért húzta elő a múlt héten az olajkártyát.
Az orosz követelések teljesítése ugyanakkor nem szerepel az amerikai elnök napirendjén – a határok újra rajzolása sem. De facto az Egyesült Államok késznek mutatkozik elismerni a föderáció területi hódításait, jogi értelemben azonban nem. Trump különleges megbízottja, Kieth Kellogg nyilatkozatai szerint még akár bizonyos szankciókat is feloldhatnak, ám Vlagyimir Putyin az összeset követelte. A legfontosabb, amiről ez az egész háború szól, a globális, de mindenekelőtt az európai biztonsági architektúra átalakítása pedig fel sem vetődött.
Hivatali idejének első két hete alatt az amerikai elnök azt is világossá tette, hogy növelni akarja az amerikai fegyvereladásokat, az Európai Uniótól pedig elvárja, hogy vállaljon nagyobb részt Ukrajna támogatásából. A fegyver exportot – történjék az akár egy harmadik fél, jelesül az ukránok érdekében – szintén nem zárta ki a rendelete, de még egyszer: a közvetlen katonai támogatást sem.
Ukrajnának tehát, már ami a készleteket illeti, egyelőre nincs mitől tartania: a Biden-adminisztráció jól kistafírozta a hadseregét, és Donald Trump sem hagyta magára az országot.