Ezek az eredmények szertefoszlatták azokat a reményeket, hogy a csendes-óceáni negatív ENSO anomália, azaz a La Niña jelenség megszakítja a csaknem két éve tartó rekordhőmérséklet-sorozatot – olvasható a Mathias Corvinus Collégium (MCC) Klímapolitikai Intézet lapunkhoz eljuttatott közleményében. Mint a szervezet tudatta, tavaly év végén és még idén január elején is arra lehetett számítani, hogy a 2023-ban induló extrém intenzív melegedés idén év elején lassulni fog, ez nem történt meg.
A jelenségnek vélhetően több oka is lehet – írják. Egyrészt az éghajlati rendszerben történő változások már nehezen csillapíthatók, továbbá folyamatos az üvegházhatású gázok kibocsátása, különösen Kína növeli még mindig a szintet. A melegedés miatt növekszik a légköri vízgőz mennyisége, mely erős üvegházhatású gáz, s a trópusi mocsárterületekről egyre több metán szabadul fel, mely 29-35-ször erősebb üvegházhatású, mint a szén-dioxid.
Ezzel a hőmérsékleti rekorddal 2025 januárja a 18. lesz az elmúlt 19 hónapból, amikor a felszíni levegő globális átlaghőmérséklete több mint 1,5 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előtti szintet. Amennyiben a hőmérséklet-emelkedése a következő években a mostani gyorsasággal emelkedik, akkor közel biztosra mondható, hogy 2035 után megtörténik a 1,5 Celsius-fokos küszöbérték tartós átlépése és legkésőbb a 2050-es évtized elejére már a két Celsius-fok.
Ez az MCC szerint Magyarországon még szembetűnőbb lenne, mivel nálunk a melegedés intenzitása a globális közel kétszerese, azaz 2050-re hazánk évi középhőmérséklete a mostaninál (1991–2020) 1,5-2 Celsius-fokkal lenne magasabb, a nyarak esetében pedig ez az anomália még durvábban nézne ki.
A 1,5 Celsius-fokos és két Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés közötti különbség nem csupán fokok kérdése, hanem az egész bolygó és az emberiség jövőjét befolyásoló pozitív és negatív változásoké – írják.
Bár a klímaváltozás általában negatív hatásokkal jár, vannak olyan területek és szektorok, ahol pozitív változások is megjelenhetnek, mint például Európa északi és középső régióiban. Ezek a változások azonban gyakran regionálisak és időszakosak. Emellett a pozitív hatások sokszor függenek attól, hogy a társadalom és a gazdaság mennyire képes alkalmazkodni (adaptáció) az új körülményekhez – teszik hozzá a közleményben.
