Az Európai Parlament plenáris ülésének az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás töretlen fenntartása címmel tartott vitáján Marta Kos azt mondta: Ukrajnának szüksége van a folyamatos politikai, gazdasági és katonai támogatásra. „Az ő harcuk a mi harcunk is” – fogalmazott. Az ukrán ellenállás olyan Európáért folytatott küzdelmet jelent, amely az igazságot akarja az agresszió helyett, és az egységet támogatja a megosztottság helyett – hangoztatta.
„Ukrajna támogatásával az európai béke és biztonság alapjait is védelmezzük. Közösen, elszántnak kell maradnunk. Katonai támogatást kell biztosítanunk ahhoz, hogy Ukrajna továbbra is folytatni tudja bátor harcát” – fogalmazott. Az uniós biztos azt mondta, az ukrán nép bátorságról és ellenállóképességről tett tanúbizonyságot. Összefogott nemcsak az országa, hanem az értékeik, a szabadságuk és a jövőjük védelme érdekében is. Ukrajnában – szavai szerint – nagyon sokan azért tekintenek Európa felé, mert látták, hogy milyen az értékek nélküli világ, a brutalitás, az igazságtalanság és a büntetlenség világa.
Az ukrán nép nagyon nehéz körülmények között hatalmas erőfeszítéseket tesz, az Európai Uniónak pedig ezt el kell ismernie az uniós bővítés előmozdításával – jelentette ki Marta Kos. A csatlakozásról szóló első tárgyalási szakaszt az Európai Bizottság a lehető leghamarabb, már idén meg fogja nyitni. Az európai üzenet Ukrajna számára egyértelmű: Ukrajna az európai családhoz tartozik – tette hozzá az uniós biztos. Az Európai Parlament házbizottságaként működő Elnökök értekezlete e témára vonatkozó, kedden közreadott közleményében hangsúlyozta: az Európai Uniónak egységesnek kell maradnia Ukrajna támogatása iránti elkötelezettségében, mely politikai, katonai, gazdasági, humanitárius és pénzügyi segítségnyújtást is magában foglal.
„Felszólítjuk az EU-t és tagállamait, hogy növeljék és gyorsítsák fel a támogatásukat, különösen a katonai támogatás nyújtását, és arra is, hogy hozzanak létre olyan jogi rendszert, amely lehetővé teszi az EU által befagyasztott orosz vagyoni eszközök elkobzását” – fogalmaztak. Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a Patrióták Európáért EP-frakció nevében elmondott felszólalásában azt mondta, beszélni szükséges a háború gazdasági vonatkozásairól, ugyanis – mint hangsúlyozta – az Európai Parlamentben gyakran tesznek hitet a háborús politika folytatása mellett úgy, hogy sohasem beszélnek annak gazdasági terheiről. Az EU és a tagállamok eddig 134 milliárd euróval támogatták a háborút.
Az összeg háromszor akkora, mint amennyi regionális fejlesztési forrást az EU a jelenlegi hétéves költségvetés időszakában kifizetett. Akkora összeg ment a háborúra, mint a teljes, hétéves uniós költségvetés tíz százaléka – hívta fel a figyelmet. Közölte, miközben az Egyesült Államok „visszavesz” a háborús kiadásokból, a „néppárti-baloldali koalíció az EP-ben feltétel nélkül menne tovább az eddigi úton”, azaz még többet költene háborús célokra. „Itt az ideje, hogy azokat is megkérdezzék, akik állják a számlát, az európai embereket – fogalmazott Dömötör Csaba, majd hozzátette: – Ne velük fizettessék meg a háború árát!” Ferenc Viktória, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a háború nem csak Ukrajna fizikai, hanem az ukrajnai emberek lelki állapotára is súlyos és visszavonhatatlan hatással van. A tartós béke nem a fegyverek zajában, hanem a tárgyalóasztalnál születik. Az Európai Uniónak, hűen eredeti kötelezettségéhez, a béke nagykövetévé kell válnia – hangoztatta. „Tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség, és nem az emberéleteket követelő háború elhúzódását kell támogatnunk – fogalmazott Ferenc Viktória. Hozzátette: – Kötelességünk a béke megteremtése, hogy véget vessünk az emberi szenvedéseknek, és hogy megvédjük a háború árnyékában cseperedő gyermekek és fiatalok lelki egészségét, hogy elindulhasson végre egy jövő építése a számukra”.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselője felszólalásában emlékeztetett: Ukrajna nyugati része ezer évig a Magyar Királysághoz tartozott, és az „önrendelkezés megtagadásával szakították el 1920-ban”. „Az ott élő magyarokat és ruszinokat kényszersorozással viszik meghalni egy olyan ügyért, amelyhez semmi közük sincs, hiszen a jelenlegi ukrán állam a legalapvetőbb nemzetiségi jogaikat sem biztosítja – fogalmazott. – Nem támogatásokról, hanem az azonnali tűzszünetről és a békerendezésről kell beszélni, főleg, ha Európa helyet akar majd kapni a tárgyalóasztalnál – jelentette ki. – A tartós béke megteremtéséhez a még tabunak számító határrendezést is napirendre kell tűzni – tette hozzá. – Ennek során pedig Magyarország nem mondhat le a kárpátaljai magyarok és a ruszinok önrendelkezésének biztosításáról” – zárta felszólalását a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselője.
