2025. február 22. szombat. 7:41
Holnap lesz az ítélet napja Németországban. Vasárnap az urnákhoz szólítják a polgárokat, hogy az előrehozott parlamenti választásokon ítéletet mondjanak a már novemberben megbukott szocialista–zöldek globalista koalíciójáról. Eredetileg hárman voltak a csapatban, de talán nem véletlenül, a társaság harmadik tagja, a Szabaddemokrata Párt Donald Trump elnökké választásának másnapján faképnél hagyta a többieket, a kormány a parlamentben kisebbségbe került, tehát megbukott. A szabaddemokraták tudták, Németországra nehéz idők várnak.
Ez a választás más lesz, mint a többi. A keményen migránsellenes, euroszkeptikus, Ukrajna további támogatását ellenző és mindezért politikai tűzfallal körülvett Alternatíva Németországnak(AfD) párt az előző, 2021-es szavazáshoz képest, a közvélemény-kutatások szerint, 10 százalékos támogatottságát, 21 százalékra növelte. Az AfD gyors előretörést már a tavaly júniusi európai parlamenti választások is megmutatták, ahol majdnem 16 százalékot szerzett.
A mostani választás végeredményét nem lehet megjósolni. Annyi bizonyos, hogy a most 28 százalékon álló CDU/CSU megnyeri a voksolást. Viszont, nem mindegy, hogy milyen arányban. Az elmúlt időszakban az uniópártok két százalékot vesztettek népszerűségükből, míg a második helyen mért AfD-nek, most 21 százalékos a népszerűsége, a két százalékos javulás után. Nem elhanyagolható, hogy egyes közvélemény-kutatók már 25 százalékot is mértek az AfD-nél.
Miből adódhat e jelentős különbség? Nevezetesen abból, hogy az AfD szimpatizánsai a közvélemény-kutatók telefonos megkereséseire gyakran nem merik megvallani igazi pártpreferenciájukat. Konkrétan letagadják, hogy az AfD-re fognak szavazni. Hogy miért? Mert nem akarnak úgy járni, mint például azok a személyek, akiket ilyen, vagy olyan ürüggyel elbocsátottak állásaikból, pénzbírság megfizetésére köteleztek, csak azért mert nyíltan felvállalták az AfD-vel való szimpátiájukat.
Oh, persze a közvélemény-kutatók mindegyike többszörösen is garantálja a megkérdezettnek, hogy nevét és egyéb adatait bizalmasan kezelik. De mi az manapság, ami „véletlenül” nem szivárog ki. Aztán jön a retorzió, ugrott a jól jövedelmező állás, vele együtt a nyári tengerparti nyaralás és azért azt már mi is tudjuk, hogy mennyi kellemetlenség jön még ezután.
Viszont, pont azt nem tudjuk, hogy mennyien vannak a kilétüket eltitkoló AfD szimpatizánsok. Az, hogy nem ismerjük egy nappal a választások előtt az AfD „bujdosóinak” számát vagy arányát, a kisebbik baj. A nagyobbik viszont az, hogy a német politika és társadalom oda jutott, hogy titkolni kell a politikai szimpátiát, ha az ember jót akar magának.
Vannak más tényezők is, amelyek az AfD malmára hajthatják a vizet. Sokáig nagyítóval kellett keresni azt a globálisan ismert embert, aki szóba állt az AfD-vel. Ezt a tűzfalat Elon Musk törte át, amikor interjút készített Alice Weidellel, a párt társelnökével, kancellárjelöltjével. Majd jött Weidel Budapesti látogatása és találkozója Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Aztán Berlinbe befutott J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke, aki szóba sem állt Olaf Scholz még hivatalba lévő német kancellárral, de az AfD kancellárjelöltjével igen.
Kész, az AfD és a hasonló pártok köré épített karantén falai romokban hevernek, csak a globalista pártok vergődése maradt belőle.
A szerző főmunkatárs
