A hívószám-hamisítás (eredeti nevén phone number spoofing, caller ID spoofing) során nem a hívást kezdeményező valódi telefonszáma jelenik meg a készülékünkön, hanem egy másik, a hívó által előre beállított azonosító, ami akár lehet a saját bankunk telefonszáma is – írták.
A csaló azért hajtja végre a számcserét, hogy elnyerje a bizalmunkat: a beérkező híváskor a kijelzőn a telefonunk névjegyzékében egy közismert szolgáltató száma tűnik fel, de csak látszólag. A csaló ezzel a trükkel teszi hihetőbbé a telefonhívásait. A hívás során így könnyebben elhitetheti, hogy ténylegesen egy banki alkalmazott és egy pénzügyi tranzakció során fellépő hiba vagy csalásgyanú miatt telefonál – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). Valójában persze a banki vagy kártyaadatainkat szeretné megszerezni, ezt a módszert hívják vishingnek.
A telefonos csaló arra törekszik, hogy mielőbb elaltassa a gyanakvásunkat. Ehhez az interneten összegyűjtik az alapvető információkat rólunk a közösségimédia-profilok felhasználásával. Vagyis nem bízhatunk meg feltétel nélkül a hívókban csak azért, mert ő ismeri a velünk kapcsolatos alapadatokat, és nem bízhatunk a készülékünkön megjelenő hívószám valódiságában sem – írja a lap.
A legfontosabb óvintézkedés, amit a hívószám-hamisító csalókkal szemben megtehetünk, ha fenntartással kezeljük a telefonunkon megjelenő hívószám valódiságát is. Ha bizonytalanok lennénk abban, hogy valóban arról a számról keresnek-e bennünket, mint amit a telefonunk megjelenít, akkor inkább hívjuk vissza az illetőt – tanácsolja a portál.
