Nem a faluból kell várost csinálni!

– Valószínűleg nagy örömmel hallottak a gazdák a nemzeti társfinanszírozási programról. Mennyi gazdát érinthet ez, és milyen mértékű támogatásokra számíthatnak?

– Háromszor több forrás áll rendelkezésre, mint amennyi az előző ciklusban, mert a kormány, érezve a gazdák kihívásait, történelmi döntést hozott, és megháromszorozta a nemzeti társfinanszírozás mértékét: a 80 százalékos nemzeti társfinanszírozás mellé 20 százalék érkezik az európai uniós büdzséből. Ez más európai országban nincs így, csak a magyar kormány hozott ilyen döntést. A 21. századi magyar agrárium újjászületésének pillanatában vagyunk, soha nem látott mértékű és mennyiségű lehetőség áll a gazdatársadalom előtt. A tavalyi több mint 30 pályázat után idén 40-et hirdetünk meg, és 2027-ig 5400 milliárd forintot biztosítunk számukra terület alapon, vagy beruházási oldalról. Ebben az esztendőben összesen 790 milliárd forint áll rendelkezésére az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó kifizetésekre.

– Mit szeretnének elérni a támogatásokon keresztül?

– Célunk kettős: azt szeretnénk elérni, hogy 2027 végére a magyar mezőgazdaság e támogatások és a megvalósult beruházások eredményeként Európa dobogósa legyen a versenyképességben és kibocsátásban. Ám nem a faluból kell várost csinálni, hanem a magyar vidék megmaradását, a hagyományainkat kell támogatni. A vidéki társadalom gerincét adó gazdák közössége pedig az erőt képviseli, ami szükséges ahhoz, hogy a jövőnket biztonságban tudjuk. Feladatunk segíteni a gazdákat, hogy közülük minél többen éljenek a lehetőséggel, és olyan jövőképet láthassanak maguk előtt, amely fejlődést, megerősödést jelent. Tehát rendkívül fontosak a beruházások, és az is, hogy a magyar mezőgazdaságban olyan változások álljanak be, amelyek a gazdák versenyképességét, jövedelembiztonságát, megélhetését, az exportot tudják növelni, és biztosítják, hogy minőségi élelmiszer kerüljön minden magyar ember asztalára.

– Földalapú vagy esetleg súlyozott támogatások lehetnek?

– Azért indultunk országjárásra, hogy mindenkinek elmondjuk a jó híreket, a lehetőségeket, és felhívjuk a gazdák figyelmét a veszélyekre is, „mert a kettő együtt jár”. A most futó pályázatok, támogatások rendkívül fontosak a nemzeti kormánynak, egyúttal látható, hogy ezek a támogatások veszélyben vannak, hiszen politikai ellenfeleink megkérdőjelezik, kockára teszik azokat. Azt állítják, hogy nincs szükség az agráriumban a területalapú támogatásokra, teljesen át kell alakítani a támogatási rendszert. Ez azonban rendkívüli veszélyeket tartogat, elsősorban azokra nézve, akik termelő munkát végzik, akik erre építik a megélhetésüket és a jövőképüket. A gazdatársadalom érdekének védelme, a vidék Magyarországának felemelése kiemelkedően fontos, ezért mindent elkövetünk, hogy ezeket a támogatásokat megvédjük. Ahogy korábban, úgy most és a jövőben is kiállunk Brüsszelben a hazai érdekekért. Erős védelmi vonalat kell kiépíteni a magyar gazdatársadalommal együttműködve, nem hagyhatjuk, hogy veszélybe kerüljön mindaz, amit a gazdákkal közös erőfeszítéseink által elértünk. Nem hagyhatjuk, hogy elárulják a magyar vidéket és a magyar gazdatársadalmat.

– Ezekre pályázni kell majd vagy a gazdálkodás nagyságától függenek?

– Innovációs pályázati felhívást hirdetünk meg, várhatóan az idei negyedik negyedévben. Fontos célként tűztük ki az agrárdigitalizáció támogatását is. Ezen pályázati felhívás révén mindenkinek esélye van arra, hogy olyan korszerű technológiákat vásároljon kormányzati segítséggel, amelyek a versenyképességet és a fenntarthatóságot egyaránt szolgálják.

– Milyen lehetőségek vannak a mezőgazdaság digitalizációjában?

– Ahhoz, hogy lássuk, hogy egy-egy gazdaság hova jutott a digitalizációval, vagy hol van még fejlődési potenciál, érdemes kitölteni a digitalizációs kérdőívet mielőtt benyújtják a pályázatot. Abba az irányba próbáljuk terelni a gazdákat, hogy ne egyszerűen gépbeszerzésben gondolkodjanak, hanem abban, hogy miként tudják a gazdálkodást egész működési modelljében adatalapú döntésekre épülő menedzsment szemlélettel folytatni.

– A digitalizációval az idősebb korosztály nehezen tart lépést, viszont vonzóvá tehető a mezőgazdaság a fiatalok számára?

– Fontos belátnia azt a gazdáknak, hogy a világ megváltozott – ezzel együtt a gazdasági és az éghajlati viszonyok is rohamosan átalakulnak. Lassan el kell felejtenünk ezeket a kijelentéseket: „Nagyapám is így csinálta, apám is így csinálta, én is így fogom csinálni.” Végtelenül fontos a generációváltás is az ágazatban, ezért ennek jegyében hirdetjük meg a fiatal mezőgazdasági termelők indulását és beruházásainak segítését célzó új, 79 milliárd forintos keretösszegű támogatást. A vissza nem térítendő támogatás összege a szabadon felhasználható elem esetében 14,6 millió forint, számlákkal igazolt beruházásra pedig akár 75 millió forint fordítható kiemelten magas, 70 százalékos támogatási intenzitás mellett. Mondjuk ki: a mezőgazdaság fiatalos, trendi dolog is lehet. Meg kell mutatnunk, hogy a gazdálkodás ma már nem a sárban taposó gumicsizmát jelenti, hanem technológiai fejlődés és modernizáció, az adatalapú termelési rendszerek, a precíziós berendezések széles tárházával működő szektor.

– Az elmúlt évben jelentős gazdatüntetések zajlottak Európa-szerte. A szigorú uniós zöldprogram mellett a gazdák szerint a dél-amerikai országokkal történt megegyezés is hátrányosan érinti az európai gazdákat. Hogyan lehetnek versenyképesek ilyen feltételek mellett?

– Nem véletlen ellenzi az európai agrárium a Mercosur*-megállapodást, elsősorban a mezőgazdaságra gyakorolt káros hatásai miatt. Nagyon álságos az a politika, amely különböző zöldszabályozásokkal nehezíti az európai gazdák életét, miközben megnyitja az ajtót az európai szabályokat hírből sem ismerő dél-amerikai, de akár az ukrajnai termékek előtt. Ezzel tönkreteszik az európai agráriumot, kiszolgáltatnak minket. A koronavírus-járvány időszaka megmutatta, hogy ha jön egy krízishelyzet, akkor az önellátás a legnagyobb érték.– Az említett megállapodás mezőgazdasági megítélése egész Európában közel azonos: tovább nehezítheti az agrárium amúgy is sérülékeny versenyképességének megőrzését, egyúttal veszélyes precedenst is teremtene, ugyanis azt az üzenetet hordozza, hogy az uniós piacokhoz anélkül is hozzá lehet férni, hogy az európai termelőkkel szemben alkalmazott szigorú előírásokat betartanák. Végeredményben a magas szintű előírások mellett előállított, minőségi uniós termékek korlátozott exportjával egyidejűleg az alacsonyabb sztenderdek mentén készült latin-amerikai áruk nagy volumenű beáramlására kell számítanunk, amelyek alacsonyabb árszínvonaluk nyomán jelentős versenyhátrányt eredményeznének az uniós, köztük a hazai gazdálkodókra nézve. Erre csak látszatmegoldás, amit az uniós kereskedelmi biztos javasolt, miszerint egyszeri kompenzációt biztosítanának az európai termelőknek.

– A dél-amerikai szervezettel kötött megállapodást, vagy az ukrán mezőgazdasági termékek dömpingjét tartja nagyobb veszélynek?

– A Mercosur-megállapodást nem önmagában kell nézni, hanem Ukrajnával együtt. A Magyarországgal közvetlenül szomszédos Ukrajna agrárgazdasága mintegy tízszerese hazánkénak. A háború nyomán bevezetett uniós piacnyitás azonnali és drasztikus negatív hatással járt a magyar agrárgazdaságra. Ukrajna termelése nemcsak Magyarországgal összevetve számottevő, hanem uniós összehasonlításban is. Talán nem meglepő, hogy olyan hatáselemzés még nem született, amelyek az EU-Ukrán és az EU-Mercosur megállapodások hatásait együttesen vizsgálják, pedig ezek együtt alapvetően befolyásolják az európai és a magyar agrárium jövőbeli sorsának alakulását. Nem meglepő, hogy mezőgazdasági szempontból – különösen egy sorsdöntő 2026-os választásra készülve – ez a megállapodás nem támogatható.

– Az Európai Bizottság tervei a mezőgazdasági gazdálkodók támogatását jelentős mértékben csökkentené a 2027 utáni időszakban. A mezőgazdaságilag erősen érintett országok megakadályozhatják-e a terveket?

– Brüsszel újabb zavaros víziói a gazdák támogatásait, megélhetését és az európai élelmezésbiztonságot veszélyeztetik. Az Európai Bizottság most tette közzé a mezőgazdaságra és élelmiszerre vonatkozó terveit. Felháborító, hogy Brüsszel lesöpörte az asztalról és nem vette figyelembe a 27 agrárminiszter közös álláspontját, amit még a magyar EU-elnökség alatt hazánk kezdeményezésre egyöntetűen fogadtak el a tárcavezetők az unió agrárpolitikájának jövőjéről. Ezért továbbra is meg kell védenünk a gazdáknak járó területalapú támogatásokat és a Közös Agrárpolitika elkülönített költségvetését. A gazdák beruházásai és fejlesztései hosszú távra szólnak. Ezért nem lehet drasztikusan megváltoztatni a jövedelempótló támogatásokat. A kormány mindent megtesz azért, hogy a termelőknek járó forrásokat megvédje. Felháborító, hogy Brüsszel Péter és társai EP képviselőként az Európai Bizottság víziójában szereplő javaslatokat támogatják. Ezzel nemcsak a magyar gazdák érdekeivel mennek szemben, hanem minden magyar ember biztonságos élelmiszer ellátását is kockáztatják.

Van tehát mit veszíteni és van mit megvédeni! A magyar kormányra a gazdák mindig és minden körülmények között számíthatnak. Meg fogjuk védeni az érdekeiket és az emberek mindennapi kenyerét.

– Az elmúlt években az ukrajnai mezőgazdasági termékek megjelenése az hazai és az európai piacon jelentős károkat okozott a gazdáknak. Jelenleg mennyire megnyugtató a helyzet?

– Mindennapi kenyerünket és a gazdák megélhetését nem veszélyeztethetjük. Mégpedig Ukrajna uniós csatlakozása komoly kockázatot jelent hazánk és egész Európa agráriumára. Ennek a lépésnek beláthatatlan és visszafordíthatatlan következményei lehetnek, drasztikusan változtatná meg az európai mezőgazdaságot, és jelentősen csökkentené az agrártámogatásokat is, amitől a magyar gazdák tönkremennének, ezt pedig nem hagyhatjuk. Ukrajnában a multinacionális vállalatok birtokában lévő több százezer hektáros nagygazdaságok vannak, amelyeknek egyáltalán nem kell megfelelniük az Európai Unióban meglévő szigorú termelési feltételeknek. Ezzel a teljesen más történelmi hagyományokon nyugvó és más struktúrában működő rendszerrel az európai mezőgazdaság nem tud versenyezni. Ebben a kérdésben álláspontom szilárd: nem engedjük, hogy egy bővítéspolitikai döntésnek rendeljük alá az agártámogatások uniós rendszerét. Ukrajna uniós csatlakozása letarolná a magyar agráriumot, és ellehetetlenítené a termelők megélhetését.

– A klímaváltozás már önmagában is komoly gondot okoz a gazdáknak. Milyen programokat terveznek a vízgazdálkodási gondok enyhítésére, a lehetőségek javítására?

– A magyar mezőgazdaság versenyképességének megtartásához elengedhetetlen az öntözés fejlesztése, ennek a támogatását továbbra is prioritásként kezeljük. Ugyanis célunk, hogy az öntözött területek nagysága a következő években folyamatosan és jelentősen emelkedjen, ezzel növelve a termésbiztonságot és erősítve a nagyobb hozzáadott értékű növényi kultúrák termesztését. A kitűzött célok elérését szolgálja az európai uniós társfinanszírozással megvalósuló, a KAP Stratégiai Terv keretei között 2024 novemberében meghirdetett, összesen 65,8 milliárd forint keretösszegű két öntözésfejlesztési pályázati felhívás, külön a kisebb gazdálkodók kisebb projektjeihez és külön a nagyobb léptékű termelői beruházásokhoz.

– A termelők hogyan csatlakozhatnak a programhoz?

– A támogatási kérelmeket már most is be lehet nyújtani a kisebb léptékű fejlesztések esetében idén február 4-től, a komplex beruházásokra pedig március 4-től nyílik alkalom. A kisebb projekteket szolgáló felhívásban a mezőgazdasági termelők által igényelhető támogatási összeg maximuma 200 millió forint, míg a nagyobb, komplex fejlesztések megvalósítását célzó kiírásban legkevesebb 200 millió, legfeljebb ötmilliárd forint igényelhető. A felhívások támogatják a víztakarékos öntözési technológiák bevezetését, az öntözőrendszerek vízfelhasználásának optimalizálását, a víztakarékos öntözési infrastruktúra és a kapcsolódó műtárgyak korszerűsítését, bővítését és rekonstrukcióját, valamint új öntözővíz-szolgáltató művek és rendszerek létrehozását. A fenntartható vízgazdálkodás biztosítása érdekében a kiválasztásnál előnyben részesülnek azok a termelők, akik különféle vízmegtartó gazdálkodási módszereket alkalmaznak a termőtalaj vízmegtartó képességének javításáért.

– Ez egyedül a gazdák felelőssége?

– Az öntözött területek nagyságának növelése önmagában nem elegendő. A gazdálkodóknak és a vízügyi ágazatnak is minden energiáját a vízmegtartásra kell fókuszálnia, akár magában a talajban, akár a csatornákban. Tapasztaljuk, hogy az elmúlt hónapokban nem esett szinte egy csepp csapadék sem, így a meglévő vízkészletek vagy éppen a még meglévő talajnedvesség őrzése nélkül óriási gondok lehetnének, ha nem kapunk csapadékot.

– Számításaik szerint milyen nagyságú birtokrendszerek lehetnek hosszú távon életképesek Magyarországon, a kis- és közepes méretű gazdaságok fennmaradhatnak-e a következő évtizedekben évben?

– A kisebb gazdaságok számára is többféle út járható, számukra is van megfelelő jövőkép, de mindenképpen alkalmazkodniuk kell ezeknek a gazdaságoknak is a megváltozott körülményekhez. Kis területen olyan termelést érdemes folytatni, amely nagyobb hozzáadott értéket jelent és közvetlen értékesítési csatornákat érdemes kiépíteni e termékek értékesítéséhez, ez biztosíthat megfelelő jövedelmezőséget. A másik út a termelői együttműködésben és az integrációhoz való csatlakozásban van, hiszen az elsőnél a nagyobb árualap, míg a másodiknál az értékesítési biztonság jelent védelmet. Komoly pályázati előnyökhöz jutnak már most is, akik termelői együttműködés részesei.

Sok vidéki család kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Elsősorban számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új felhívásunk, amelyre március 5-től lehet majd pályázni. Olyan kisléptékű fejlesztéseket tudunk támogatni, amelyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelmezősége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. Lehetőséget biztosítunk az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúkistállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.

Szerintem mindezekből látszik, hogy kiemelten kezeli a kormányzat és a szaktárca a magyar gazdák ügyét. Mi minden lehetséges eszközt és támogatási lehetőséget felkínálunk nekik. Magyarországon ma érdemes gazdának lenni, hiszen soha nem látott mértékű források állnak rendelkezésükre. A magyar kormány kiáll az érdekeikért, ami által jövedelmező és stabil életet teremthetnek maguk, családjaik és a magyar vidék számára.

*

Elolvasom a cikket