Egy újonnan azonosított ősi emlős segíthet megfejteni, hogyan élte túl az élővilág a dinoszauruszok pusztulásával járó tömeges kihalást. A kutatók szerint a mindössze hörcsögméretű állat olyan tulajdonságokkal rendelkezett, amelyek döntő előnyt jelenthettek a túlélésben. A felfedezés új részleteket tár fel a korai emlősök alkalmazkodóképességéről – írja a ScienceDaily.
Egy apró emlős kulcs lehet a túlélés titkához
A Cimolodon desosai ősi emlősfaj mintegy 75 millió évvel ezelőtt élt, a kréta időszak végén. A Mexikó északnyugati részén, az Egyesült Államokkal határos Baja California államban talált fosszília különlegessége, hogy nemcsak fogakat, hanem koponyát és csontvázrészeket is tartalmaz. Ez ritka lehetőséget adott a kutatóknak arra, hogy pontosabban rekonstruálják az állat testfelépítését és mozgását. Az emlős feltehetően a földön és a fákon is közlekedett, étrendje pedig gyümölcsökből és rovarokból állt.
A szakemberek szerint éppen ezek a tulajdonságok – a kis testméret és a mindenevő életmód – segíthették az ilyen fajokat abban, hogy túléljék a 66 millió évvel ezelőtti katasztrófát, amely a földi élővilág mintegy 75 százalékát elpusztította.
A fosszíliát még 2009-ben fedezték fel, amikor a kutatók egy apró fog nyomára bukkantak egy nehezen kutatható lelőhelyen. A feltárás során azonban további csontok is előkerültek, köztük combcsont és singcsont, ami kivételesen részletes képet adott az állatról. Az ilyen komplex leletek segítenek jobban megérteni a multituberkuláták nevű, hosszú ideig fennmaradó emlőscsoport életét.
Hogyan azonosították az új fajt?
A kutatók mikro-CT vizsgálatot is alkalmaztak, amely rendkívül részletes képeket készít a fosszíliáról. A fogazat összehasonlítása alapján megerősítették, hogy egy eddig ismeretlen fajról van szó. A Cimolodon nemzetség egyébként széles körben elterjedt volt Észak-Amerika nyugati részén, és egyes képviselői túlélték a kihalási eseményt.
Az új faj nevét a felfedező terepi asszisztensről kapta, aki a kutatás ideje alatt hunyt el. A lelet így nemcsak tudományos, hanem személyes jelentőséggel is bír a kutatók számára.
Miért nem annyira színpompásak az emlősök, szemben a madarakkal, halakkal és hüllőkkel?
Az állatvilág érdekességei között talán az egyik legmeglepőbb jelenség, hogy miközben a madarak lenyűgöző tollazatukkal, a halak irizáló pikkelyeikkel, a hüllők pedig ragyogó színeikkel kápráztatják el szemlélőiket, az emlős állatok többsége meglepően egyszerű, sötét vagy szürkésbarna színekbe öltözik.
Az emlősök élettartama az agymérettel és az immunrendszerrel is összefügg
Új kutatások szerint az olyan emlősök hosszabb élettartama, mint a macskák, összefügghet nagyobb agyukkal és összetettebb immunrendszerükkel.
Írta az origo.hu
