MH/MTI
2024. január 12. péntek. 10:07
Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is tűnt az infláció. Mindez azt támasztja alá, hogy az inflációt elsődlegesen és döntő mértékben kínálati oldali faktorok és költségtényezők befolyásolták. Mint a miniszter megállapította, ilyen helyzetben és ilyen körülmények közepette az infláció visszaszorításában a kormánynak jelentősebb eszköztára volt arra, hogy keményebben lépjen fel az infláció ellen, mint a jegybanknak.
A kabinet éppen ezért vezette be azokat a hatékony és eredményes eszközöket, mint például az ársapkák, a kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszer, amelyek jelentősen járultak hozzá az infláció gyors letöréséhez.
Nagy Márton jelentős eredménynek tartja, hogy az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal mérséklődtek az árak, így havi alapon alacsonyabb lett az élelmiszerek, a háztartási energia és a járműüzemanyagok ára is.
Az infláció csökkenését tekintve az utóbbi hónapok további pozitív fejleménye a termelői árak jelentős és folyamatos csökkenése, beleértve az élelmiszer-alapanyagok árának visszaesését is, amely tovább segíti az árak mérséklődését és a dezinflációs folyamatok felerősödését.
A miniszter hangsúlyozta, hogy ezzel az infláció kezelése újabb szakaszába lép, dezinflációs környezetben a jegybank szerepe újra jelentősebbé válik, szerepe az árstabilitás biztosítása okán megnő.
Az inflációt a kormány visszaszorította, így ráfordulhat 2024-es fő feladatára, azaz a gazdasági növekedés helyreállítására.
A kormány célja, hogy a GDP növekedése újra dinamikus, 4 százalék körüli szintre álljon vissza, amely érdekében három területen kell előrelépni – emlékeztetett a nemzetgazdasági miniszter.
Első lépésként helyre kell állítani a lakossági fogyasztást. A reálbérek növekedése szükséges, de nem elégséges, ezért el kell érni, hogy erősödjön a bizalom a magyar lakosságban, tovább kell oldani az óvatossági motívumot.
Második lépésként helyre kell állítani a belgazdasági termelést és beruházásokat: a kormány célja, hogy a beruházásokat 25 százalék feletti szinten tartsa.
Harmadik lépésként pedig a miniszter azt jelöte meg, hogy tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást, így el kell érni, hogy a 15-64 éves korosztályban az aktivitási ráta a jelenlegi 78 százalékról 85 százalékra növekedjen.
A növekedést tekintve ugyanakkor megállapítható, hogy visszatekintve a decemberi 5,5 százalékos inflációra és a jegybanki 10,75 százalékos alapkamatra, a reálkamat mértéke több mint 5 százalékos, amely továbbra is negatívan befolyásolja a gazdasági teljesítményt – hívta fel a figyelmet Nagy Márton.
