Salinger köztudottan visszahúzódó szerző volt, aki ritkán beszélt önmagáról vagy az 1951-es mesterműve mögötti inspirációkról. Most azonban először kerültek nyilvánosságra azok a levelek, amelyeket szerkesztőjének, John Woodburn írt. Ezek nemcsak irodalmi, hanem személyes szempontból is fontos betekintést nyújtanak az író gondolkodásába − írja a The Guardian.
A korábban publikálatlan levelezésből kiderül, hogy Salinger tudatosan befolyásolni akarta, miként mutatják be őt és regényét, és kényelmetlenül érezte magát attól, ha írásait etnikai vagy vallási szempontból értelmezik. Amikor az 1950-es évek elején generációja egyik meghatározó irodalmi hangjává vált,
egy fontos részlet feltűnően hiányzott a nyilvános profiljából: zsidó és ír katolikus származása.
A levelek tanúsága szerint ez nem volt véletlen.
A másodvonalbeli kritikusok valószínűleg épp eléggé provokatívnak találnák ezt az információt ahhoz, hogy újra és újra felhasználják – és visszaéljenek vele –, én pedig végül ott találnám magam, hogy Dávid-csillagot és lóherét kell viselnem a pulóverem hátán. Szóval kérlek, legyünk óvatosak
– írta Salinger, aki levelét így zárta: „Üdvözlettel: Jerry.” Woodburn válaszából – amely másolatban fennmaradt – kiderül, hogy elfogadta a kérést.
A regény első kiadásának védőborítója valóban nem tesz említést az író kulturális vagy vallási hátteréről, csupán annyit közöl, hogy New Yorkban született. A levelezést – amely egy dedikált képeslapot és két gépelt levelet tartalmaz – egy londoni antikvárium, a Peter Harrington Rare Books szerezte meg egy magángyűjtőtől.
A cég vezető szakértője, Sammy Jay szerint különösen értékesek ezek a dokumentumok: „Rendkívül izgalmas jelentős leveleket találni egy nagy írótól, főleg olyanokat, amelyek feltárják a művekkel kapcsolatos szándékait. Salinger esetében ez különösen ritka, hiszen nagyon zárkózott volt. Időnként felbukkan egy-egy levele, de olyan, amelyben konkrétan a könyveiről ír, szinte soha.”
Jay hozzátette: ez a levélváltás az eddigi legvilágosabb bizonyítéka annak, hogy Salinger tudatosan ellenállt az életrajzi alapú értelmezéseknek, és szigorúan kontrollálni akarta, miként kapcsolódik személyes identitása a műveihez.
Rossz reklám?
Az író korábban a könyvkiadást „a magánélete szörnyű megsértésének” nevezte, és az előkerült levelek is azt tükrözik, hogy igyekezett elválasztani szerzői énjét a szöveg értelmezésétől. A Zabhegyező végső előkészületei idején például külön kérte, hogy töröljék a borítóról a „zsidó–ír” megjelölést: „Nem tudom, szeretném-e, ha ez a zsidó–ír dolog ott virítana a borítón… Bizonyos értelemben ugyanolyan rossz reklámozni az érdemes információkat, mint elhallgatni őket – ha épp figyelemfelkeltők.”
A levelekben Salinger egy kiadatlan „hosszabb történetről” is ír, amely „a regény három testvéréről” szól – ez a rajongók által régóta emlegetett előzménytörténet, a The Ocean Full of Bowling Balls. Az író később visszavonta a mű publikálását, és végrendeletében kikötötte, hogy halála után 50 évig nem jelenhet meg.
A korlátozás 2060-ig érvényes, bár a kézirat 2013-ban kiszivárgott a Princeton University Library gyűjteményéből, és kalózkiadások is megjelentek az interneten.
„Holden valójában nem szerepel benne, de a neve olyan gyakran és olyan jelentőségteljesen kerül elő, hogy lényegében jelen van a történetben” – írta Salinger.
Jay szerint ebből a levélből az is látszik, hogy Salinger már ekkor összefonódó karaktervilágban gondolkodott: „Elmagyarázza a szerkesztőjének, hogy Holden nincs jelen, mégis »kísért« a történetben. Novelláiban és regényeiben gyakran kapcsol össze szereplőket egy közös világon belül. Érdekes látni, hogy ezt a koncepciót ebben a később visszavont műben is alkalmazni akarta.”
Salinger a Zabhegyező megjelenése után még inkább visszavonultan élt, és következetesen elutasította, hogy művét színpadra vigyék vagy Hollywoodban adaptálják. A levelezést a New York-i Nemzetközi Antikvár Könyvvásáron mutatják be, amely április 30-án nyílik meg.
(Borítókép: A Zabhegyező egyik kiadványa. Fotó: Shutterstock)
Engedd, hogy ez a tematikus ünnepi kötet elkalauzoljon a december titkaihoz, a csendes készülődéshez és a fáradt ünnepi sóhajokhoz.
![]()
Írta az index.hu