A Neurology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a 30-as és 40-es években tapasztalt alvászavarok egy évtizeddel később memória- és gondolkodási problémákhoz vezethetnek.
„Tekintettel arra, hogy az Alzheimer-kór jelei már évtizedekkel a tünetek megjelenése előtt elkezdenek felhalmozódni az agyban, kritikus fontosságú még a korábbi életszakaszban megérteni az alvás és a kogníció közötti kapcsolatot, és hogy milyen szerepet töltenek be az alvásproblémák a betegség kialakulásának kockázatában.
Eredményeink arra utalnak, hogy a középkorúaknál az alvás minősége, nem pedig mennyisége számít leginkább a kognitív egészség szempontjából – mondta a tanulmány szerzője, Yue Leng.
A rossz alvás és a szellemi hanyatlás kapcsolata.
A vizsgálatban 526, átlagosan 40 éves résztvevőt követtek 11 éven át. Az alanyok átlagos alvásidejét és alvásminőségét csuklós aktivitásmérővel mérték, amelyet két alkalommal, körülbelül egy év különbséggel, három egymást követő napon keresztül viseltek.
A lefekvési és ébredési idejüket alvásnaplóban dokumentálták. A résztvevők kitöltöttek egy alvásminőségi felmérést is, amelynek pontszámai nullától 21-ig terjedtek (a magasabb pontszámok rosszabb alvásminőséget jeleztek). Az önkéntesek mintegy 46 százaléka (239 fő) számolt be rossz alvásminőségről, elért pontszámuk meghaladta az ötöt. A résztvevők több olyan tesztet is kitöltöttek, amelyek a memóriát és a gondolkodási képességeket mérték.
A kutatók ezt követően megnézték, mennyire volt töredezett a vizsgálatban szereplők alvása, azaz milyen gyakran szakadt meg rövid időre az éjszakai pihenésük. Az alvás töredezettségének becsléséhez figyelembe vették a mozgással töltött idő százalékos arányát, valamint az alvás során egy percig vagy annál rövidebb ideig mozdulatlanul töltött időt.
A résztvevők átlagos alvástöredezettsége 19 százalékos volt. A kapott pontszámok alapján a résztvevőket három csoportba sorolták.
A vizsgálat után 10 évvel a 175 legrosszabbul alvó közül 44 embernél mutatkoztak a kognitív hanyatlás tünetei. Ezzel szemben a 176 legjobban alvó közül csak 10 embernél jelentkeztek a szellemi hanyatlás jelei a későbbi életszakaszban.
Az életkor, a nem, a származás és az iskolai végzettség figyelembevétele után a legrosszabb alvók szellemi egészsége több mint kétszer nagyobb eséllyel romlott, mint a kipihentebb társaiké.
Volt egy harmadik csoport is, amelynek átlagos alvási teljesítménye volt, az ő későbbi kognitív állapotuk a jobban alvókéhoz volt hasonlítható.
A kutatók azonban megjegyezték, hogy az alvás mennyisége és minősége nincs összefüggésben a középkorúak kognitív képességével.
A szakértők elismerték, hogy a tanulmány kis mintán alapul, ezért további kutatómunka szükséges az összefüggések alaposabb megismeréséhez.
