Nem kell informatikusnak lenni ahhoz, hogy részesei lehessünk az információs forradalomnak

„A mesterséges intelligencia helyét és szerepét az életünkben a kerék feltalálásához lehet hasonlítani” – véli Cserey György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának dékánja. A professzor ezt a következőképpen fejtette ki: egyfelől az emberi láb egy sokkal komplexebb „rendszer”, másfelől a kerékkel mégsem versenyezhet, ha az egységnyi idő alatt megtehető távolságról vagy mondjuk a szállítmányozásról van szó.

– A mesterséges intelligenciát is az ember alkotta, az agyunk összetettségével nem veszi fel a versenyt, ugyanakkor a képességei, a határai messze túlmutatnak rajtunk. A félelmek, mint minden újdonságtól, annyiban jogosak, hogy nagyon rövid idő alatt hatalmas fejlődést értünk el ezen a területen, és nem is igazán látszik a vége. Komoly technológiai ugrás előtt állunk, viszont nem tudjuk pontosan, hogy hová érkezünk – mondta el a Magyar Hírlapnak.

A technológia fejlődéséről szólva egy népszerű példát hozott fel:

– Amikor körülbelül negyedszázada megcsinálták azt a sakkautomatát, amely képes volt megverni az aktuális nagymestert, akkor az volt a mondás, hogy a program nem intelligens, csak gyorsan számol. És valóban, ehhez akkor még az kellett, hogy rengeteg korábbi játszmát, kombinációt betápláltak, és az algoritmus ezek alapján kalkulálta ki a nyerő lépéseket. A következő szint az AlphaZero volt, ami viszont már emberi segítség nélkül, pusztán a szabályok ismerete alapján tanult meg mesterien sakkozni. De még erre is lehetett azt mondani, hogy ez egy limitált méretű játék, limitált mennyiségű szabállyal – emlékeztetett.

Azóta viszont – folytatta a dékán – kiderült valami! Egyfelől az MI a lényegesen bonyolultabb go játékban is képes volt az ember fölé kerekedni. Másfelől a sakkban is áttörést ért el. A sakknagymesteri fokozatig 7 szinten át vezet az út. Ezek úgy lettek meghatározva, hogy a magasabb kategóriába tartozó játékos 90 százalékos valószínűséggel nyer az eggyel alatta levővel szemben. Mára az algoritmus nemcsak azt bizonyította be, hogy képes megütni a legmagasabb mércét, hanem azt is, hogy afelett még több szint is létezhet. Ebből az első szinten teljesítő gép lépéseit még értik a nagymesterek, de a második-harmadik szint már olyan összetett, hogy igazából nem tudjuk megmondani, melyik lépésnél és hogyan dőlt el a játszma – fejtette ki Cserey György.

Matematikailag leírható problémák megoldásában tehát ma már kétség sem fér hozzá, hogy a mesterséges intelligencia okosabb lehet az embernél. Ugyanúgy, ahogy kétség sem fér hozzá, hogy kerekeken gurulva gyorsabban és fáradság nélkül tehetünk meg nagyobb távolságokat.

Aggodalmat azonban nem is a szuperokos számológépek, hanem az olyan megoldások keltenek, mint az önálló szövegalkotásra képes ChatGPT. Erről szólva a Pázmány dékánja megjegyezte: a 3.5-ös verziónál még előfordul, hogy butaságokat „beszél”, de már ott is egyértelműen látszik, milyen sokoldalú, és képes logikai érvelésekre, ha megfelelően tudjuk használni. – A Pázmányon, a 2023 szeptemberében indult Mesterséges Intelligencia Alkalmazásai szakirányú továbbképzés keretében ezért azt a célt tűztük ki, hogy ezeknek az eszközöknek – beleértve az MI-alapú videó- és képalkotó alkalmazásokat is – a kezelését megtanítsuk – tette hozzá.

Mint a szavaiból kiderült, a ChatgGPT-t lehet nyelvtanulásra, szöveggenerálásra is használni, és nyilván ellenőrizni kell a végterméket, de rendkívüli módon meg tudja könnyíteni az életünket. Itt külön kiemelte a programozást.

– A ChatGPT segítségével könnyedén megírathatunk komplett kódokat vagy bizonyos kódrészleteket bármilyen nyelven. Ez nem csak a szoftverfejlesztők életét könnyíti meg, hanem az irodai munkát is. Gondoljunk csak az Excel használatára. A népszerű táblázatkezelő is tulajdonképpen az igényeink szerint programozható, saját függvényeket írhatunk, illetve most már ezt a munkát elvégeztethetjük a mesterséges intelligenciával. Összességében ez a technológia demokratizálni fogja az informatikát. Sokkal közelebb hozza az emberekhez, hozzáférhetőbbé teszi a számukra. Természetesen nem fogja kiváltani a fejlesztőket, és ahhoz, hogy a legtöbbet hozhassuk ki belőle, továbbra sem árt, ha ismerjük, értjük az adott programozási nyelvet. De jelentősen kitágul azon lehetőségeink köre, amelyeket egy passzív tudással is elérhetünk. A programozás pedig általában gyorsabbá, hatékonyabbá válhat – fejtette ki.

Tehát, ha megfelelően tudjuk használni, a mesterséges intelligencia megkönnyíti az életünket, bármilyen területen is dolgozzunk, de kiemelkedően hasznos lehet bölcsészeknek, jogászoknak, gazdasági szakembereknek vagy bármilyen adminisztratív munkát végző embereknek. Ehhez pedig nagy segítséget és használható tudásalapot biztosít a Pázmány Mesterséges Intelligencia Alkalmazásai, félévente induló, 2 féléves szakirányú képzése, amelyre január 31-ig lehet jelentkezni.

Elolvasom a cikket