A tavalyi év volt az első, amikor a világ közel 1,5 Celsius-fokkal (1,48 °C-kal) melegebb volt az iparosodás előtti (1850-1900) átlagnál. Egyes tudósok, köztük a NASA korábbi klimatológusa, James Hansen azt jósolják, hogy 2024 lesz az emberiség első éve, amely meghaladja a 1,5 °C-ot – írja a kiderül.hu nyomán a 24.hu.
A 2015-ös párizsi megállapodásban rögzített 1,5 °C-os hőmérsékleti cél nem törik össze az érték első érintésekor, a legtöbb éghajlati fordulópont, amelyek a felmelegedést kontrollálhatatlanná teheti, csak akkor várható, amikor a Föld stabilan átlépi az 1,5 fokos értéket.
A globális átlaghőmérséklet valószínűleg ismét csökkenni fog, amint a jelenlegi El Niño – az egyenlítői Csendes-óceánra összpontosító természetes ciklus meleg szakasza – lecseng. Idén azonban megtapasztalhatjuk az 1,5 fok hatását életünkre, amelyben sok köszönet nem lesz sem a természet, sem az ember számára. Másfél Celsius-fok felett ugyanis fennáll a veszélye olyan heves hőhullámok kialakulásának, amelyek dacolnak az emberi szervezet hűtési képességével. Az intenzív hő és páratartalom ritkán szövetkezik össze 35 Celsius-fokos „vizes, izzó” hőmérséklettel: ez az a pont, ahol a levegő túl meleg és párás ahhoz, hogy az izzadtság lehűtse az embert.
Ez különbözik a hagyományos hőmérő által mutatott „száraz” hőmérséklettől. A kutatók már kimutatták, hogy a „nedves hőmérséklet” rendszeresen meghaladhatja a 35 °C-ot, ha a világ túllépi a 2 fokos felmelegedési határt. A Perzsa-öböl, Dél-Ázsia és az Észak-Kínai-síkság a halálosan párás hőség frontvonalává válhat. A világ különböző részei eltérő ütemben melegszenek, és egy átlagosan 1,5 °C-kal melegebb világban előfordulhat, hogy a helyi környezet hőmérséklete ennél többet emelkedik.
