Tekintettel arra, hogy Magyar Péter még nem megválasztott miniszterelnök, a tárgyalások informálisak voltak, ami azt jelenti, hogy semmiféle megállapodás megkötése, aláírása nem történt, nem történhetett meg.

A tárgyalások menetére rálátó forrásunk szerint azonban a brüsszeli egyeztetés előrelépésnek tekinthető azt követően, hogy két körben is magas beosztású személyek tárgyaltak mindkét fél részéről.

A korábbi egyeztetéseken a leendő magyar kormány miniszterjelöltjei, míg a Bizottság részéről az elnök kabinetfőnöke és a bizottsági bürokratikus struktúra csúcsán álló főigazgatók vettek részt. Magyar Pétert a mostani útjára Orbán Anita külügyminiszter kísérte el, aki a korábbi egyeztetéseken is részt vett.

Más forrásból úgy értesültünk, hogy a bizottsági tisztviselők kifejezetten pozitívan nyilatkoztak a magyar fél felkészültségéről,

azonban Brüsszelben sokkal óvatosabbak a pénzek lehívásával kapcsolatban, mint Budapesten.

A legégetőbb kérdés a 10,4 milliárd eurós helyreállítási alap, amelyet augusztus 31-ig fel kellene használnia a Magyarországnak, egyelőre azonban a pénz a korrupciós kockázatok és az uniós források felhasználásának átláthatatlansága miatt elérhetetlenek. A problémák megoldására három éve volt az Orbán-kormánynak, az első egy évben történtek is lépések, azonban ezt követően már nem.

A hivatalba lépő Tisza-kormánynak így nagyon kevés ideje maradt, ezért is kezdődtek meg az egyeztetések a Bizottsággal rögtön a választások után. Magyar részről három területre kell összpontosítani: a tagállamok által meghatározott 27 szupermérföldkő teljesítésére, a helyreállítási tervben vállalt reformok, illetve beruházások elvégzésére.

Ha az új magyar kormány eredményt akar elérni, akkor módosítania kell a nemzeti tervet. Ezt csak azt követően tudják megtenni, ha már hivatalba léptek. A módosított tervet az Európai Bizottságnak értékelnie kell, majd ajánlást kell megfogalmazniuk, amit még a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk. Ezzel párhuzamosan el kell végezni a szükséges jogszabály-módosításokat és az új törvények elfogadását.

Nagy kérdés, hogy a 10,4 milliárd euróból végül mennyi lesz elérhető. Egy magas rangú brüsszeli bürokrata néhány napja azt mondta az EUrologusnak: nem tartja valószínűnek, hogy az egész összeget fel tudja szabadítani Magyarország, egyszerűen az idő rövidsége és a feladat nagysága miatt, a magyar ambíció azonban az, hogy lehetőleg a teljes keretet le tudja hívni az ország. Más megközelítésből:

a Bizottság kiindulási pontja, hogy a 6,5 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatásra kell koncentrálni, a magyar fél azonban a teljes, kedvezményes hitellel növelt keretet célozza meg.

A folyamatos egyeztetések azt célozzák, hogy minél pontosabban körül lehessen határolni, milyen mozgástere lesz a magyar kormánynak. Az Európai Bizottság már tavaly közzétett egy javaslatot, amit felhasználva több kormány is egyszerűsítette a helyreállítási alapokhoz való hozzáférés és a felhasználás folyamatát. Magyar részről is várható hasonló, például a már elvégzett, de el nem számolt uniós fejlesztések idecsatornázásával, vagy a fejlesztési banknál elvégzett tőkeinjekció formájában. Ezek azonban mind olyan lépések, amelyekhez szükséges a nemzeti helyreállítási terv módosítása.

Úgy tudjuk, hogy Brüsszelben nyitottak erre a menetrendre és az eljárások gyors lefolytatására. Más csak azért is, mert a brüsszeli bürokraták az elmúlt évek magyar kormánnyal folytatott harcainak köszönhetően meglehetősen tisztában vannak a magyar körülményekkel, folyamatokkal, adatokkal. Ursula von der Leyennel történt találkozója után kértük Magyar Pétert arra, hogy értékelje a megbeszélést.

Nincsen semmi olyan fejlemény, amit eddig nem ismertünk, olyan feltételeket szab a Bizottság és olyanokat fogunk elfogadni, amelyek jók a magyar embereknek, a vállalatoknak, amely a magyar érdekeket szolgálják. Ezt fogjuk tenni, jó úton haladunk, azt tudom mondani, minden területen, legyen szó uniós pénzekről, legyen szó az Erasmus-ösztöndíj lehetőségéről. Sok mindent érintettünk, szerintem egy nagyon konstruktív és előremutató beszélgetés volt

– fogalmazott a leendő miniszterelnök az EUrologusnak. Kijelentette, hogy május 25-e körül tervez ismét Brüsszelbe látogatni, amikor viszont már meg fogják kötni azt a megállapodást, „ami alapján Magyarország és a magyar emberek meg fogják kapni a nekik járó 10,4 milliárd eurót”.

Úgy tudjuk, szóba került még az eredetileg 16,1 milliárd eurós védelmi hitel ügye (amely Brüsszel elbírálására vár) és a napi 1 millió eurós migrációs bírság is. A Bizottság elnökével nemcsak a források felszabadításról egyeztetett Magyar Péter, hanem más, az uniós napirenden lévő kérdésről: a bővítésről, a következő hétéves költségvetésről, a geopolitikai helyzetről.

Megbeszéltük a Magyarországnak szánt, korrupció és jogállamisági aggályok miatt befagyasztott uniós források felszabadításához szükséges lépéseket. Az Európai Bizottság támogatni fogja a munkájukat e problémák megoldásában és a közös európai értékekkel való összhang megteremtésében. Továbbra is szorosan együttműködnek majd munkatársaink. Egy virágzó Magyarországért, amely közös európai otthonunk középpontjában áll

— ezt posztolta közösségi oldalán a találkozó után Ursula von der Leyen.

Kifejezetten az európai napirend szerepelt az Antonio Costával megtartott találkozón. Június 18-án ugyanis már Magyar Péter fogja miniszterelnökként képviselni Magyarország az Európai Tanács rendes ülésén. A napirend összeállításáért a Tanács elnöke felel, így a várható témákról esett szó a Costa–Magyar-találkozón.

Nyitókép: Facebook / Magyar Péter