Tűpontos és halálos ballisztikus rakétacsapást hajtott végre Irán hétfő éjjel Irakban. Az eset körül, érthető okokból, még rengeteg a kérdőjel, de annyi már most nagy biztonsággal kijelenthető, a kurdisztáni régióban található Erbíl elleni akcióban egy, a térségben széles körben ismert üzletember és annak családja vesztette életét. Ha minden igaz, összesen nyolc darab rakéta „landolt” a településen.
A támadás nem áll magában, ugyanis az Iszlám Forradalmi Gárda (Sepāh-e Pāsdārān-e Enqelāb-e Eslāmi – IRGC)közlése szerint Szíriában is hasonló tettet hajtottak végre. Erbílt magát amúgy már több alkalommal elérték Irán drónjai. A katonai szervezet az eset nyomán arról adott ki nyilatkozatot, hogy lépésükkel egy izraeli kémközpontot iktattak ki. Egyben jelezték, mindez válaszul történt a január 3-án történt kermáni bombamerényletre. Mint arról korábban beszámoltunk, az iráni Forradalmi Gárda hajdani, Izrael által meggyilkolt vezetőjének, Kászim Szulejmáni vezérőrnagynak a sírjánál történt robbantásokban több mint kilencven (más források szerint száz) ember vesztette életét.
Bár a merényletet utóbb az Iszlám Állam (ISIS) vállalta magára, szakértők megegyeznek abban, hogy ennek kevés köze lehet a valósághoz. Teherán határozottan úgy véli, a tömeggyilkosság mögött Jeruzsálem és Washington árnyai sejlenek föl.
A kurd regionális biztonsági tanács kedden reggel azt közölte, hogy az erbíli incidensben legkevesebb négyen vesztették életüket, és hat ember szenvedett különböző fokozatú sérüléseket. Az áldozatok egyike Peshraw Dizaji. A Forbes magazin cikke szerint a a férfi egy Kurdisztán-szerte ismert üzletember, aki a Falcon Group nevű vállalat tulajdonosaként olyan nagy projektekért volt felelős, mint az Empire World, amely lényegében Erbíl központi üzleti negyede. E mellett számos lakópark is kapcsolódik a cégéhez, illetve a gyanú szerint olajat is értékesíthetett Izraelnek. Igaz, az utóbbival Irán már többször megvádolta a helyi vállalkozókat és/vagy a tartomány vezetését, de erre mindig az a felelet érkezett, hogy az érintettek kizárólag magáncégeknek értékesítenek, s nem állnak közvetlen kapcsolatban a zsidó állammal.
Kurdisztáni mentők a január 16-i csapás romjai között Erbílben
Fotó: AFP / Anadolu Agency / Karzan Mohammad Othman
A Fehér Ház természetesen azonnal közleményt adott ki a történtek nyomán, melyben egyebek mellett úgy fogalmaztak, sem Erbílben, sem Szíriában egyetlen amerikai személyt vagy létesítményt sem ért kár. Az IRGC csapásait, mintegy ráadásként, meggondolatlannak és pontatlannak is titulálták. Kérdés persze, hogy az Egyesült Államok vajon mennyire volt tisztában a célponttal – ugyanis ők szemmel láthatóan úgy vélik, csak és kizárólag rajtuk lehet a kereszt.
És itt valójában el is értünk oda, hogy miért nevezhető félelmetesnek Irán képessége, amely nem a tőle légvonalban „mindössze” kétszáz kilométerre lévő város, hanem „egy adott” ház elsöprésében nyilvánult meg. Teherán ugyanis 2018 óta folyamatosan újra és újra bebizonyította és bebizonyítja ballisztikus rakétáinak képességeit – azaz a pontosságát. Az említett esztendő szeptemberében egy iráni kurd ellenzéki csoport iraki székhelyét iktatták ki, s azóta folyamatosan javították a munkájukat.
Például nagyjából két éve, 2022. március 13-án az IRGC egy tucat Fateh–110 ballisztikus rakétát lőtt ki Baz Karim Barzanji erbíli villájára. Az üzletembernek azért kellett (volna) lakolnia, mert Teheránban ellenezték azt az ötletet, amelyben a Barzanji-féle vállalatcsoport Törökországot és Európát tervezte gázzal ellátni. A cégvezér és családja szerencsére nem tartózkodott odahaza, így sértetlenül megúszták az incidenst.
Az iráni hadsereg egy rakétaütege 2023. december 24-én egy kiállításon
Fotó: AFP / Iranian Army office
Nem voltak ennyire szerencsések azok az amerikai katonák, akik tavaly december 25-én az erbíli repülőtér területén fekvő támaszpont elleni akcióban sérültek meg. Igaz, ami igaz, itt az agresszorok nem közvetlenül irániak voltak, „csak” a síita állammal szimpatizáló, onnan pénzt és fegyvert kapó lázadók.
Irán rakéta- és dróntechnikáját már több alkalommal bemutattuk. Az állam arzenáljának pontos méretét érthető okokból titok lengi körül, az azonban nagy pontossággal kijelenthető, a háttérben Észak-Korea – és rajta keresztül Oroszország – árnya sejlik föl. Ugyancsak tudható, a meglévő berendezéseket folyamatosan csiszolják, fejlesztik, így az egyre-másra feltűnő új eszközök mind pontosabbak és zavarvédettebbek, mint elődeik.
Az, hogy Kurdisztánra mértek csapást egyben azt is jelzi, hogy olyan célpontot választottak, melynek a légvédelme nem annyira sűrű, mint például Irak más részeinek. Ugyanakkor az egy házra kilőtt nyolc ballisztikus rakéta arról is szól, hogy az IRGC-nél semmit nem bíztak a véletlenre: azaz, ha mégis lett volna valamiféle elhárítás, akkor azt a nyolc eszköz már hatásosan túlterheli.
Az pedig már csak amolyan ráadás, hogy Erbílben van amerikai támaszpont, így ha kissé tágabban értelmezzük a jelenséget egyértelművé válik, hogy a csapás Washingtonnak – és áttételesen Izraelnek – is figyelmeztetés volt.
