Azóta sokat tanultunk a SARS-CoV-2 vírusról és annak hatásairól, de ez a kutatás még hosszú évekig folytatódni fog. Egy nemrégiben megjelent publikáció újabb és újabb szalagcímek tömkelegét váltotta ki azzal kapcsolatban, hogy a vegetáriánus vagy vegán étrend segíthet megvédeni a COVID-19 ellen, de néhány szakértő nincs meggyőződve arról, hogy a tanulmány hiteles.
Mit mondott a tanulmány
A kutatócsoport 702 brazil felnőtt adatait használta fel, akiket 2022 márciusa és júliusa között toboroztak, mindenevő (424 fő) vagy túlnyomórészt növényi alapú (278 fő) csoportokra osztva őket a bevallott étkezési szokásaik alapján.
A növényi alapú csoportot ezután tovább osztották két kategóriára: a flexitaristákra, akiket úgy definiáltak, hogy hetente legfeljebb háromszor ettek húst; és egy vegetáriánus/vegán kombinált kategóriára.
A teljes 702 fős csoportból 330-an (47 százalék) számoltak be arról, hogy már volt COVID-19 – 224-en „enyhe” tünetekkel, a fennmaradó 106-an pedig „közepes” tünetekkel.
A teljes 702 fős csoportból 330-an (47 százalék) számoltak be arról, hogy a COVID-19-ben szenvedtek – 224-en „enyhe” tünetekkel, a fennmaradó 106-an pedig „közepes” tünetekkel.
Az adatok elemzése azt mutatta, hogy a mindenevőknél lényegesen nagyobb volt a COVID-19 jelentett előfordulása, mint a növényi alapú csoportokban (52 százalék vs. 40 százalék), és nagyobb valószínűséggel fordult elő náluk nehezebb időszak, 18 százalékuk számolt be közepes vagy súlyos tünetekről (vs. 11 százalék).
A növényi alapú csoportokban kevesebb volt a már meglévő egészségügyi probléma, magasabb volt a fizikai aktivitás és alacsonyabb az elhízás aránya, ami a szerzők szerint a COVID-19 és szövődményeinek lehetséges kockázati tényezője.
Összességében és a zavaró tényezők korrekciója után a tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a főként vegetáriánus vagy vegán étrendet követők 39 százalékkal kisebb valószínűséggel fertőződtek meg, mint a mindenevő étrendet követők.
Ha ezeket az adatot önmagában vesszük, könnyű lenne arra a következtetésre jutni, hogy az étkezési szokások megváltoztatása jelentős mértékben hozzájárulhat a még mindig halálos betegség elleni védelemhez. De a dolgok sajnos ritkán ilyen egyszerűek.
De a dolgok sajnos ritkán ilyen egyszerűek.
Néhány szakértő azonban, aki nem vett részt közvetlenül a tanulmányban, úgy véli, hogy ez a következtetés túl korai.
„Úgy gondolom, hogy ez a tanulmány nem tud érdemi bizonyítékot szolgáltatn a COVID-19 fertőzéssel kapcsolatban” – nyilatkozta Margaret Rayman professzor, a Surrey Egyetem táplálkozástudományi professzora. Rayman professzor ezután más tanulmányokból származó bizonyítékokat idézett, amelyek arra utalnak, hogy néhány fontos tápanyag, amely segíthet az embereknek a COVID-19 elleni küzdelemben, valójában könnyebben elérhető a mindenevő étrenddel.
Dr. Gavin Stewart, a Newcastle-i Egyetem bizonyítékszintézisért felelős vezető oktatója szintén vitatta a következtetéseket a viszonylag kis mintanagyság és a vizsgálat megfigyelési jellege miatt.
„Ez a munka érdekes adatokat mutat be, de a szerzők következtetései nem tükrözik megfelelően a kis megfigyelési vizsgálatokban rejlő bizonytalanságot, amelyeket nem az okozati összefüggések értékelésére terveztek. Az a következtetés, hogy a növényi alapú étrendnek megelőző szerepe van a COVID-19 fertőzésben, korai és nem indokolt” – mondta Dr. Stewart.
„A fő probléma az, hogy annak ellenére, hogy azt találtuk, hogy a növényi alapú étrendet folytató embereknél alacsonyabb a COVID-fertőzés előfordulása, mint a mindenevő étrendet folytató embereknél, egyszerűen nem lehetünk biztosak abban, hogy ezt az összefüggést az általuk elmondott étrend, vagy valami más okozza” – részletezte Kevin McConway professzor, az Open University alkalmazott statisztika professzor emeritusa.
McConway professzor elismerte, hogy a kutatók statisztikai kiigazításokat végeztek, hogy megpróbálják figyelembe venni azt a sok tényezőt, amely befolyásolhatta az eredményeket, például a különböző csoportokban már meglévő egészségügyi állapotokat, de szinte lehetetlen minden alapot lefedni.
„Ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az étrend típusa legalábbis bizonyos mértékig okozza a fertőzési kockázatban mutatkozó különbségeket, de nagyon egyértelműen azt jelenti, hogy ebből a vizsgálatból nem lehetünk biztosak az ok-okozati összefüggésekben.”
