Rekordközelben Magyarország legnépszerűbb lottójának, az ötösnek a nyereménye, amelyen ezen a hétvégén 5,1 milliárd forintot lehet nyerni – írja a Szerencsejáték Zrt. közleménye nyomán az Origo. Emiatt persze az átlagosnál is többen játszanak, csaknem másfélszer több szelvényt adtak le, mint máskor.
Napra pontosan 67 évvel ezelőtt, vagyis 1957. január 17-én bízta meg Kossa István pénzügyminiszter az Országos Takarékpénztárat a lottó megszervezésével. Az első szelvények értékesítését követően az ötös lottó sorsológömbje 1957. március 7-én pördült meg a MEDOSZ, vagyis a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének kultúrotthonában, ahol már másfél millió szelvény tulajdonosa várta az öt nyerőszámot, az első telitalálatosra pedig öt hetet kellett várni. Az első főnyeremény tulajdonosa egy máig tartó hagyományt indított el azzal, hogy saját, valamint gyermekei életkorát játszotta meg, amellyel 855 ezer forintot nyert.
Az ötös lottón most július óta nem volt telitalálatos szelvény, és már több mint ötmilliárd forintot lehet nyerni.
A csaknem fél éve tartó halmozódás és a csúcsokat döntögető főnyeremény a játékosok kedvét is fokozta, hiszen a halmozódás kezdetéhez viszonyítva már több mint 45 százalékkal nőtt a feladott szelvények száma. A játék 24 hetes halmozódása alatt már majdnem hatszázan örülhettek milliós nyereményüknek, 590 játékos volt csupán egy nyerőszámra a telitalálatostól.
Az ötös lottó története során a legrövidebb halmozódás egy hét volt, a leghosszabb pedig 39, amelyre legutóbb négy éve volt példa, 2020. 13. játékhetén ugyanis megszületett az ötös lottó történetének legnagyobb főnyereménye. A szerencsés nyertes 6,431 milliárd forinttal lett gazdagabb. A nyeremény halmozódására 52 hét áll rendelkezésre, ezután a főnyeremény nem növekszik tovább. Ha az utolsó sorsoláson sincs telitalálatos szelvény, akkor a főnyereményt a részvételi szabályzat alapján a többi nyertes között kerül felosztásra, de erre a játék 67 éves története során még egyszer sem volt példa.