A Malaka-szorost régóta úgynevezett „stratégiai forró pontként” tartják számon. Ez az állítás különösen Kína szemszögéből igaz, amely jelentős mértékben függ az ezen az útvonalon érkező, az iráni háború miatt most jórészt kieső energiaszállításoktól. A figyelem most még inkább ráirányult, miután Irán az amerikai és izraeli katonai csapásokra reagálva gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost, az amerikai hadihajók pedig a Perzsa-öböl iráni kikötőit vették blokád alá. Bár a Malaka-szoros nemzetközi szabályok szerint szabadon átjárható, aggodalmat keltett, amikor a napokban egy magas rangú indonéz tisztviselő felvetette az áthaladási díjak bevezetésének lehetőségét.
Fotó: Shutterstock
Mi a jelentősége a Malaka-szorosnak?
Miként korábban az Origón összeállításunkban bemutattuk, a Hormuzi-szoros csak az egyik a világkereskedelem szempontjából fontos tengeri áteresztőpontok sorában – a fontosság alatt ehelyütt azt értjük, hogy a világkereskedelem egésze megérzi, amennyiben a szoros vagy átjáró forgalmában bármilyen okból zavar áll be. A Malaka-szoros is ezek közé tartozik, mely délkelet-ázsiai elhelyezkedésénél fogva alapvető fontosságú a Távol-Keletre tartó szállítmányok esetében, s amelyet éppúgy érint a kalózkodás jelensége, mint a Hormuzi-szoroshoz közel fekvő szomáliai partvidéket.
A térség országaiból érkező hivatalos kormányzati közlések megerősítették, hogy a szoros nyitva marad és díjmentesen használható. Eközben – miként megírtuk – Irán nem csak kacérkodik a hormuzi tranzitdíj bevezetésével, hanem legitim eszköznek használná, melytől úgy tűnik, még a háborút lezárni célzó tárgyalások zűrzavarában sem hajlandó elállni. A malakai eset ugyanakkor rávilágít arra, mennyire érzékeny a globális kereskedelem az egyik legforgalmasabb tengeri folyosó zavaraira – mutatja be összeállításában a Bloomberg. Nézzük, miért van a világkereskedelem szempontjából a Hormuzi-szoroshoz hasonlóan nagy jelentősége a tengeri átjárónak!
A Malaka-szoros a világ egyik legfontosabb hajózási útvonala, amely összeköti az Indiai-óceán térségét a Dél-kínai-tengerrel és a csendes-óceáni régióval. Mintegy 800 kilométer hosszan húzódik Szumátra és a Maláj-félsziget között, és a Közel-Kelet, valamint Kelet-Ázsia közötti legrövidebb tengeri útvonalat kínálja. Ez teszi nélkülözhetetlenné.
2025-ben több mint 102 500 hajó haladt át rajta – szemben az előző évi mintegy 94 300-zal – a malajziai tengerészeti hatóság adatai szerint, ezek a számok több mint a kétszeresei a Hormuzi-szoros éves forgalmának.
Az útvonalon rendkívül sokféle áru közlekedik:
- nyersolaj,
- cseppfolyósított földgáz (LNG),
- szén,
- pálmaolaj,
- vasérc és különféle ipari termékek.
2025 első felében napi átlagban körülbelül 23,2 millió hordó olajat szállítottak a szoroson keresztül az Egyesült Államok Energiaügyi Hivatalának adatai szerint.
Ez meghaladja a Hormuzi-szoroson ugyanebben az időszakban áthaladó mintegy 20,9 millió hordót, olyan nagy gazdaságokat ellátva, mint Kína, Japán és Dél-Korea.
A szoros legkeskenyebb pontján mindössze 2,7 kilométer széles, ami jól mutatja sérülékenységét a hatalmas forgalom fényében. A szoros fizikai korlátai növelik az ütközések és zátonyra futások kockázatát, különösen a legforgalmasabb szakaszokon. Már kisebb fennakadások is lassíthatják a forgalmat és megemelhetik a szállítási költségeket. A kalózkodás és fegyveres rablás szintén problémát jelent: 2025-ben 108 incidens történt a Malaka-, és a szomszédos Szingapúri-szoros térségében.
Írta az origo.hu
