Papp Gábor Zsigmond pompás dokumentumfilmjét, Az olasz futball magyar mesterei című alkotást néztük meg a minap a rendező Molnár-C. Pál-emlékmúzeumként is funkcionáló gellérthegyi villájában. A megható időutazás abba a korba repített el bennünket, amikor még magyar edzők oktatták az olasz labdarúgókat. Ma már mindez vágyvezérelt mesének tűnhet, pedig a húszas, harmincas, sőt még a negyvenes években is a Jonathan Wilson által megénekelt, Duna menti futballiskola alakította a divatot a legnépszerűbb sportágban. Két olyan korszakos mesterrel az élen, mint Weisz Árpád és Egri-Erbstein Ernő.
A Ménesi úti filmes délutánnak volt egy kedves előzménye. Amikor megtudtam, hogy zárt körű vetítésen megtekinthetjük Papp Gábor Zsigmond alkotását, Az olasz futball magyar mesterei című mozit, felhívtam a történet egyik hősének, Egri-Erbstein Ernőnek a lányát, Susanna Egrit.
Pronto! Parla Susanna Egri!
Susanna február 18-án ünnepelte a századik születésnapját, és ebből a száz évből kilencvenhármat Olaszországban töltött, mégis úgy beszél magyarul, olyan választékosan, a legcsekélyebb akcentus nélkül, mintha nem Torinóban, hanem Pesten, a Petőfi Sándor utcában élne. (Azért ott, mert a családnak a negyvenes években abban az utcában volt lakása.)
Susannát néhány éve kétszer is meglátogattam torinói otthonában, amely olyan, mint egy múzeum: mindenütt imádott édesapja, a Grande Torino 1949. május 4-i supergai repülőgép-katasztrófájában életét vesztő Egri-Erbstein Ernő emlékei, ereklyéi. Például az a kis textilbaba, amit a végzetes lisszaboni útról hozott magával a lányának. Susanna az édesapja bőröndjét épségben találta meg a gép roncsai között, abban volt a portugál népviseletbe öltözött baba, amit azóta mindenhová magával visz a labdarúgóedző lánya. Mindez egyébként a filmben is elhangzik.
Nos, a foglalkozására nézve balett-táncos Susanna telefonbeszélgetésünkben elmondta, hogy még manapság is aktív koreográfus és balettmester, és azon a napon, délután is lesz egy jelenése… Továbbá arról is beszélt, hogy örömmel értesült róla, beindult a Wizz Air közvetlen járata Torino és Budapest között, és így a nyáron mindenképpen szeretne ellátogatni a magyar fővárosba.
Örök élmény beszélgetni az élő történelemkönyvvel
Az idős, de korából tizenöt évet nyugodtan letagadható Susannáról a közelmúltban portréfilmet készített Papp Gábor Zsigmond Illanó pillanat címmel, amit a magyar televízió is bemutatott.
De vissza a Molnár-C.-villába!
A festőművész 1926-ban hároméves ösztöndíjat nyert a Klebelsberg Kunó alapította római Collegium Hungaricumba, a Palazzo Falconieribe. Az ösztöndíját szintén ekkor töltő Aba-Novák Vilmos, Pátzay Pál és Szőnyi István mellett élte át a korabeli Itália varázslatos hangulatát.
Ezzel meg is volt az átvezetés a calcióba, Az olasz futball magyar mesterei című filmhez, amely Weisz Árpád és Egri-Erbstein Ernő életét (és halálát) dolgozta fel. Egészen hihetetlen módon a két világháború között nem kevesebb mint 78 magyar futballedző dolgozott Itáliában, és volt olyan esztendő, amikor a tizennyolc élvonalbeli csapat közül tizenkettőnek magyar edzője volt. Ennek a korszaknak a tehetetlenségi nyomatéka egészen a hatvanas évekig tartott, hiszen Hidegkuti Nándor volt a szakvezetője annak a Fiorentinának, amely 1961-ben megnyerte a Kupagyőztesek Európa-kupáját!
Papp Gábor Zsigmond csodálatos filmjének azonban nem Hidegkuti, hanem két zsidó származású magyar szakember, a solti születésű Weisz Árpád és a Nagyváradról való Egri-Erbstein Ernő a főszereplője. Mielőtt a filmet megtekintettük volna, házigazdánk, Molnár-C. Pál dédunokája, ifjabb Csillag Péter, a kiváló sportújságíró összefoglalta az olasz futball harmincas évekbeli felvirágzásának okait. Azokat az okokat, amelyek az 1934-es és az 1938-as világbajnokság, illetve az 1936-os berlini olimpia megnyeréséhez vezettek. Ezek az okok a következők:
- Az a grandiózus stadionépítési hullám, továbbá az egész olasz futball feltőkésítése, ami a Benito Mussolini fémjelezte olasz fasizmus műve volt. (Ezen a ponton a beszélgetés résztvevői nem mulasztották el megemlíteni a párhuzamot az Orbán-kormány sportpolitikájával.)
- A dél-amerikai, jobbára Argentínában és Uruguayban élő oriundók, az olasz felmenőkkel rendelkező világklasszis futballisták (Guaita, Monti, Orsi és a többiek) honosítása.
- És végül a legfontosabb: a fantasztikus magyar edzők beáramlása az olasz futballba, élükön Weisszel és Egri-Erbsteinnel.
Utóbbi kettőről szól Papp Gábor Zsigmond mozija. Weisz 1930-ban az Interrel (akkor Ambrosiana), majd 1936-ban és 1937-ben a Bolognával nyert olasz bajnokságot. Bolognában utca is őrzi nevét, de amikor Papp Gábor Zsigmond a film forgatása közben meg akarta nézni az utcanévtáblát, kiderült, hogy az olasz újfasiszták egy évvel korábban leverték onnan… Weisz egyébként 1944-ben, 48 éves korában Auschwitzban halt meg.
Fotó: port.hu
Egri-Erbstein túlélte a holokausztot, így lehetett a háború után a Grande Torino létrehozója. A kivételes műveltségű humanista, akinek lányához, Susannához írt levele irodalmi értékű alkotás, az 1947–1948-as szezonban vezette bajnoki címre azt a csodacsapatot.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Írta az index.hu
