Hozzátette: Mádl Ferenc a legkiemelkedőbb kultuszminiszterek sorába tartozik Eötvös József és Klebelsberg Kunó mellett, s megbecsült köztársasági elnök volt.
Mádl Ferenc több évtizedes tanári pályáján megőrizte, továbbfejlesztette, a létező szocializmus viszonyai fölé emelte a jogtudományt, a jogi kultúrát. Magas szinten művelte a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogát és az európai jogot, s vallotta, hogy Magyarországnak Európában a helye. Fontos volt számára Magyarország Európába visszavezetése – hangsúlyozta Martonyi János.
Paczolay Péter, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága bírája, az Alkotmánybíróság (Ab) korábbi elnöke kijelentette: Mádl Ferenc alkotmányosság és jogállamiság melletti elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen volt. Államfőként 13 alkalommal fordult az Ab-hoz előzetes normakontrollt kérve, és a testület minden esetben neki adott igazat.
Mikor sokan arról beszéltek, hogy Európa válságban van, Mádl Ferenc azt mondta: Európa válságról válságra létezik, és minden válságból megerősödve kerül ki – idézte fel az Ab korábbi elnöke.
Trócsányi László egyetemi tanár, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora, a Magyar Jogász Egylet elnöke, volt igazságügyi miniszter és alkotmánybíró kiemelte: „Mádl Ferenc polgárember volt, a szó nemes értelmében”, példakép, polgári Magyarországot akart építeni.
Trócsányi László szuverenitás és integráció viszonyáról szóló előadásában a többi között beszélt arról: a szuverenitást szavakban mindenki elismeri, de a brüsszeli cselekvési kényszer sokszor felülírja, közben pedig egyre gyakrabban jelenik meg az alkotmányos identitás, önazonosság igénye is.
A tagállamok védik szuverenitásukat, miközben az EU intézményei az integrációt erőltetik – mondta.
Az Erasmus és a Horizont program ügye kapcsán közölte: álláspontja szerint egy nemzeti felsőoktatási reform nem tartozik az unió hatáskörébe.
Az integrációnak komoly érdemei vannak, de a szuverenitásról sem szabad megfeledkezni – hangsúlyozta Trócsányi László.
Győri Enikő fideszes európai parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke a rendezvényen azt emelte ki: Mádl Ferenc puritán, jólelkű, hihetetlen tudású ember, igazi tudós volt. Alázat, bölcsesség, tisztelet és harmóniára törekvés jellemezte. Tisztelte az európai közös kulturális örökséget.
A kormánypárti politikus kitért arra is: Mádl Ferenc az európai hagyományok jegyében vallotta, hogy a közjó és a jó állam alapja a jog és a közmegegyezésen alapuló alkotmány tisztelete, az erényes, erkölcsileg stabil emberek, polgárok közössége.
Intő szavak ezek minden mai politikus számára – jegyezte meg Győri Enikő.
A Mádl Ferenc születésének évfordulója alkalmából tartott konferenciát a Magyar Jogász Egylet, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet rendezte a Károli Gáspár Református Egyetemen.
Mádl Ferenc 1931. január 29-én született, az Eötvös Loránd Tudományegyetem diplomázott 1955-ben, majd ott tanított, illetve az Akadémia jogtudományi intézetének munkatársa volt, 1993-tól akadémikus. Számos külföldi egyetemen volt vendégprofesszor.
A rendszerváltás után az Antall-kormányban volt Európa-ügyi és a tudománypolitikáért felelős tárca nélküli miniszter, majd művelődési és közoktatási miniszter. 1996 és 2000 között a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke volt, majd 2000-től 2005-ig köztársasági elnök; 2011-ben hunyt el.
