MH/MTI
2024. január 30. kedd. 14:44
Frissítve: 2024. január 30. 14:46
Ibrahím Bahissz, a brüsszeli székhelyű intézet Afganisztánnal foglalkozó munkacsoportjának egyik szakértője Kínát, Iránt és Pakisztánt említette a vizsgált országok között, kiemelve, hogy a vízkészletek, a határokon átívelő fegyveres csoportok és a terrorizmus kérdése széleskörű regionális összefogást igényel annak érdekében, hogy elkerüljék a térség destabilizációját.
Elmondta azt is, hogy a környező államok emellett saját gazdasági érdekeik mentén is igyekeznek jó kapcsolatokra törekedni a tálibokkal, ez által pedig a Kabulra gyakorolt befolyásuk is nő, melynek révén pedig akár javulást is elérhetnek Afganisztán leginkább kiszolgáltatottabb csoportjai helyzetén, például a nők jogai terén.
A jelentés összeállítói úgy vélték, a Nyugatnak is támogatnia kéne a biztonsági kérdésekben kialakult régiós összefogást és a gazdasági integrációt, „de legalábbis nem szabad ezeket az erőfeszítéseket gátolnia”.
A 2021-ben hatalomra került tálib kormány elszigeteltségének egyik fő oka az új vezetés nőkkel szembeni bánásmódja, melyet a többi között az ENSZ is bírált.
A tálib kormányt egyelőre egyetlen ország sem ismerte el hivatalosan.
Mindeközben a tálib vezetés konferenciát rendezett hétfőn az ország régiós szerepéről, a rendezvényre a többi között Irán, Kína és Oroszország is delegációt küldött.
A konferencián elmondott beszédében Amír Hán Muttaki tálib külügyminiszter szintén hangsúlyozta, hogy kormánya minden országgal jó kapcsolatokra törekszik, hangsúlyozva, hogy Kabul „tiszteletben tartja minden ország érdekeit, fejlődési modelljét és kormányzati felépítését”, ezért cserébe ő is ezt várja el.
