Kleopátra királynő kézírásának egyetlen fennmaradt mintája, amelyet egy ókori papiruszon találtak, egy görög szót, a „ginesthoi” (görögül: γίνεσθοι) szót tartalmazza, amely azt jelenti, hogy „történjen meg” vagy „így legyen”.
Ez a figyelemre méltó dokumentum egy királyi rendelet, amelyet i. e. 33-ra datálnak. Adómentességet biztosít Publius Canidiusnak, egy Marcus Antoniushoz szorosan kapcsolódó római tisztnek. A papirusz szerint Canidius évente tízezer zsák búzát exportálhatott és ötezer amfora bort hozhatott be adózás nélkül. Ami azonban megragadta a képzeletet, az egy görög utóirat volt, amelyet úgy lehetne fordítani, hogy „tegye úgy”. Úgy vélték, hogy Kleopátra kézírása, és az ő közvetlen részvételére utalt.
Figyelemre méltó, hogy ezt a papiruszt két évvel az i. e. 31-ben lezajlott actiumi csata előtt írták alá. Abban a kiemelkedő jelentőségű ütközetben Marcus Antonius és Kleopátra vereséggel nézett szembe Octavianus Augustus római császárral szemben.
Peter van Minnen holland ókortörténet-professzor kijelentette, hogy a dokumentum feltehetően Kleopátra belső feljegyzése volt egy magas rangú tisztviselőnek. Szerinte egy udvari írnok jellegzetes kézírását viseli.
Objektum doboz
Van Minnen hangsúlyozta továbbá az üzenet személyes jellegét, rámutatva, hogy hiányzik belőle a királynő hivatalos bevezetője. A kézirat kompozíciója lakonikus. A rendelet szövegéből, Kleopátra kézzel írt beleegyezéséből és az egyiptomi Alexandriában történt kézhezvétel dátumából áll.
A szakértők egyetértettek abban, hogy a papirusz jellegéből adódóan Kleopátra lehetett volna az egyedüli hatóság, aki jóváhagyhatta az ilyen rendeleteket. Magas rangú tisztviselők felismerték a kézírását, amikor sokszorosították és terjesztették a dokumentumokat.
A mai napig ez az egyetlen olyan szöveg, amelyen Kleopátra kézírása szerepelhet. A dokumentum fennmaradása sok tekintetben a puszta szerencsének tulajdonítható. Egyiptom a maga száraz éghajlatával lehetővé teszi, hogy az ókori kéziratok egy része kiállja az idő próbáját.
A történelmi anyagok feltárásának váratlan forrása a múmiák birodalma. A kidobott és töredezett régi papiruszokat egykor értéktelennek tartották. Új rendeltetésre találtak, mivel az újonnan bebalzsamozott múmiák üregeinek kitöltésére használták őket. Az elöregedett szövetek mellett ezek a dokumentumok magukba szívták a felesleges nedvességet, és így akaratlanul is megőrizték a történelmi kincseket.
Ez a különleges rendelet rávilágít Kleopátra szerepére mint birodalma mindennapi kormányzásával mélyen foglalkozó uralkodóéra. Ez csak egy a több ezer szöveg közül, amelyeket valószínűleg ő diktált és valószínűleg személyesen írt alá Egyiptom kormányzása alatt.
Ez a Kleopátra kézírását tartalmazó papirusz ma a berlini Egyiptomi Múzeum és Papiruszgyűjteményben kapott helyet.
