„A magyar irodalmi folyóiratok idén tavaszra végzetesen nehéz helyzetbe kerültek” – áll abban a közleményben, amelyet azért adtak ki a legfontosabb hazai szellemi műhelyek vezetői, mert a teljes ellehetetlenülés szélére sodródtak. A helyzet nem csupán kritikus, hanem egyenesen méltatlan: a szerkesztőségek szerint miközben a kultúra finanszírozásáért felelős csatornákon keresztül elképesztő összegek mozognak, a kortárs magyar irodalom bástyái éppen most dőlnek össze a forráshiány és a bürokratikus mulasztások miatt.
Önmagában méltatlan
A levél aláírói rámutatnak, hogy miközben a hírek szerint az év végén a Nemzeti Kulturális Alap 17 milliárdot szórt szét, a magyar folyóiratok a megszűnés szélére jutottak. A szerkesztők szerint a döntések már megszülettek, a miniszteri szignó is ott van a dokumentumokon, a támogatások mégsem érkeznek meg, ami miatt a folyóiratok jelentős részét a megszűnés fenyegeti.
Önmagában az méltatlan, hogy a támogatásokat nem év elején folyósítja az NKA, minden további késlekedés elfogadhatatlan.
A főszerkesztők határozottan követelik, hogy a megítélt támogatásokról a szerződéseket minden további késlekedés nélkül kösse meg az NKTK, és a leggyorsabban folyósítsák az összegeket.
A nyílt levelet az alábbi folyóiratok szerkesztői és vezetői írták alá:
Ágoston Zoltán (Jelenkor), Elek Tibor (Bárka), Erős Kinga (Olvasat, a Magyar Írószövetség Elnöke), Füzi László (Forrás), Hász Róbert (Tiszatáj), Jász Attila (Új Forrás), Jenei Gyula (Eső), Jenei László (Műút), Pataky Adrienn (Irodalmi Magazin), Szentmártoni János (Magyar Napló), Szirák Péter (Alföld), Thimár Attila (Kortárs).
A botrányos ügyhöz Dragomán György író is hozzászólt. Facebook-posztjában azt írta: „Szeretett irodalmi lapjaink a megszűnés szélén vegetáltak, szerkesztőként dolgozó barátaim konkrétan belebetegedtek az ezzel járó stresszbe, közben csak úgy folytak a száz milliócskák vidámabbnál vidámabb ostobaságokra.”
Mint fogalmazott, nem emlékszik már, hogy melyik Jókai-regényben olvasta a nagyzolás szép leírását kamaszkorában, az volt a lényeg, hogy az urak drága festményekből szabatták maguknak a mentét, és a lehető legnagyobb bankók kötegeivel gyújtottak csibukra. Azóta csak csibukolásnak hívja magában a szándékosan pazarló ostobaság gonosz hivalkodását.
De ezt a mértékű irdatlan csibukolást, amit itt az elmúlt évtizedben végignézhettünk, még a sokat látott Jókai se hiszem, hogy el tudta volna képzelni
– fogalmazott Dragomán György.
Az Index nemrég részletes elemzésben foglalkozott azzal, hogy a könyves világ szereplői milyen elvárásokkal tekintenek a Tisza Párt kultúrpolitikai ígéreteire. A szakma három fő területen várna radikális változást. Az írók és kiadók szerint az egyedi, politikai alapú támogatások helyett vissza kellene térni a kiszámítható, szakmai kuratóriumok által kezelt pályázati rendszerhez (például az NKA régi struktúrájához).
Mint azt korábban megírtuk, a kormány 2024-ben évi 1,8 milliárd forintos többlettámogatást vont el a szférától, ami sokkolta a szerkesztőségeket. Ágoston Zoltán, a Jelenkor folyóirat főszerkesztője szerint ez a döntés a lapot egészen súlyos helyzet elé állítja, és az amúgy is alulfinanszírozott folyóirat megjelenését teszi kétségessé. A debreceni Alföld főszerkesztője, Szirák Péter szerint támogatás híján „nagyon nehéz lesz” fenntartani a szakmai színvonalat és a folyamatos megjelenést.
Még a kormányközeli szereplők is elismerték a forráshiányt. Demeter Szilárd, a Magyar Kultúráért Alapítvány elnöke kifejtette, hogy 2024-ben az egyharmadát sem kapta meg az alapítvány azoknak a forrásoknak, amit a kormány korábban határozatban rögzített. Ez a „kiszáradás” a teljes magyar értelmiségi holdudvart és a folyóiratkultúra több évtizedes folytonosságát fenyegeti.
A magyar folyóiratok vezetői által írt nyílt levelet az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük:
„Nyílt levél az NKA vezetőségéhez
A magyar irodalmi folyóiratok idén tavaszra végzetesen nehéz helyzetbe kerültek. A támogatás összértéke jelentősen csökkent, a szerződéskötés elmaradása pedig ellehetetleníti a folyamatos működést. Miközben a hírek szerint az év végén a Nemzeti Kulturális Alap 17 milliárdot szórt szét, a magyar folyóiratok a megszűnés szélére jutottak. Az Anyanyelvi Kultúra Kollégiuma április 1-én meghozta döntését az év elején beadott pályázatokról. Információnk szerint ezt a döntést a még hivatalban lévő miniszter aláírta. Amennyiben ezek a támogatások a legrövidebb időn belül nem érkeznek meg, a folyóiratok jelentős részét a megszűnés fenyegeti. Önmagában az méltatlan, hogy a támogatásokat nem év elején folyósítja az NKA, minden további késlekedés elfogadhatatlan. Mindezért alulírott folyóiratok szerkesztői határozottan kérjük, hogy a kollégium által megítélt támogatásokról a szerződéseket minden további késlekedés nélkül kösse meg az NKTK és ezek után a leggyorsabban folyósítsák a támogatásokat!”
Bús Balázs lemondása után kitört a botrány
Bús Balázs a választások utáni kedden, tehát még a botrány kirobbanása előtt mondott le. Az NKA alelnöke az említett rendkívüli bizottsági ülésen tájékoztatást adott arról, hogy a 2026. április 14-i szóbeli lemondása a jogszabályok által meghatározott 30. napon hatályosul.
Április utolsó napján Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója is lemondott NKA-s bizottsági tagságáról és Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszternek írott levelében úgy fogalmazott, hogy „számos, nem egyszer kiemelt összegű támogatás nem feleltethető meg az NKA alapvető céljainak és szellemiségének”. Két nappal később Both Miklós, a Hagyományok Házának vezetője is lemondott bizottsági tagságáról, véleménye szerint ez nem menekülés, hanem felelősségvállalás.
Majd pár órával később, Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója is lemondott bizottsági tagságáról.
Hankó Balázs szerint a pályázatok nyíltak voltak és a pénzek kiosztása szabályszerűen történt, viszont Tarr Zoltán leendő kulturális miniszter teljes átvilágítást és felelősségre vonást ígért, valamint az NKA függetlenségének visszaállítását.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Írta az index.hu
