A magyar származású, de karriert az Egyesült Államokban befutó történészprofesszor születésének századik évfordulója előtt tisztelgő rendezvényen Orbán Balázs arról beszélt: John Lukacs munkássága során szerves egységnek tekintette a történeti múltat, a jelent és a jövőt. „Nem elégedett meg azzal, ami már megvan. Úgy vélte, nem pusztán a múlt teremtményei, hanem a jövő teremtői is vagyunk” – fogalmazott.
A politikai igazgató közölte: szerették volna elérni, hogy az egyetemi életben is legyen olyan intézmény, ami Lukacs-féle gondolkodást és szemléletet képviseli. „Az egyetemnek az a feladata, hogy őrizze, gyarapítsa a magyar szellemi örökséget és hasznosítsa is azt a közösség szolgálatában. Ezért is öntöttük új formába a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet” – mondta.
Orbán Balázs hangsúlyozta: a Ludovika képes kiemelkedni más egyetemek közül, mert ez az intézmény kifejezetten a közösség szolgálatáért jött létre, és „legfőbb célja a magyar állam működésének támogatása.”
Mostanra azonban elérkezett az „építkezés következő fázisa” – folytatta – , amikor a nemzetközi térben is elhelyezik az NKE-t, hogy „a sajátos magyar hangot meghallgattassák a világ többi részével is.”
Szavai szerint a középkori magyar állam összeomlása óta „nem volt elég erőnk ahhoz, hogy önálló mondandónk legyen Európa és a világ számára”. „Most azonban már elég erősek vagyunk, hogy saját hangunk legyen, és azt ne féljünk hallatni. Van saját elképzelésünk arról, hogy az átrendeződő világban milyen stratégiát érdemes követnünk ahhoz, hogy veszély helyett lehetőséget teremtsen számunkra az erőviszonyok eltolódása” – állapította meg.
A miniszterelnök politikai igazgatója rámutatott, hogy a sajátos magyar hangra nagyobb szükség van, mint valaha, mert Európa nem találja a saját szerepét a mostani átalakulásban, nincs életképes elképzelése a jövőre, helyette „ideológiai légvárakba menekül.”
Hozzátette: a nemzetek összegyűjtött tudása adja a „Nyugat kötőerejét”, ez kapcsol össze minket és ezeken a kapcsolatokon múlik a nyugati civilizáció jövője.
Ideje, hogy becsatlakozzunk egy nemzetközi diskurzusba – jelentette ki Orbán Balázs, megjegyezve: ezt a célt szolgálja az NKE John Lukacsról elnevezett új intézete is.
Prőhle Gergely, az egyetemen újonnan alakult John Lukacs Intézet programigazgatója azt hangsúlyozta, hogy Lukacs az amerikai konzervativizmus egyik „kristályosodási pontja.” Munkái segítenek megérteni a transzatlanti kapcsolatok jellegét, és enciklopédikus képet mutatnak arról, hogy mit jelent az amerikai konzervatív gondolkodás manapság, hol vannak az európai gyökerei, hogyan sugárzik ki mindez a magyar politikai gondolkodásra – magyarázta.
Jelezte: a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet, az Amerika Kutatóintézet, valamint a Stratégiai Tanulmányok Intézete egybeolvasztásával hozták létre az egyetemen a John Lukacs Intézetet, amely Mártonffy Balázs vezetésével a néhai történész emlékéhez méltón foglalkozik majd a transzatlanti kapcsolatokkal. Kitért arra is, hogy John Lukacsról már 2021-ben társalgót neveztek el az egyetemen, amelyet a történész személyes tárgyaival rendeztek be.
Deli Gergely, az NKE rektora azt emelte ki: John Lukacs 22 éves korában emigrált, de élete végéig megőrizte magyar identitását és közép-európaiságát. Szellemi hagyatékának ápolása ezért kiemelt küldetés az egyetem számára – mondta.
Rámutatott, Lukacs jelentős hatással volt mind az európai, mind az amerikai történészi és politikai gondolkodásra. Írásai a mai napig meghatározóak a politika- és diplomáciatörténet területén, „új színt hozott a 20. század palettájára” – fogalmazott.
A rektor hangsúlyozta: Lukacs életműve arra sarkall, hogy tudatos résztvevők legyünk a jelen történetének írásában, továbbá iránytűként szolgál a jelenben, hogy formáljuk a jövőt.
A konferenciára küldött videóüzenetében Annemarie L. Cochrane, John Lukacs lánya elmondta, hogy édesapja gyakran beszélt Magyarországról. Nagyon szerette a családját, az amerikai otthonát, de emellett a magyar hazáját is – fűzte hozzá.
