A képviselők szerint Montenegró továbbra is a legelőrehaladottabb tagjelölt ország. A jelentést nagy többséggel fogadták el, és abban üdvözölték az EU-reformok terén elért folyamatos haladást, valamint Podgorica ambícióját, hogy 2026 végéig lezárja a csatlakozási tárgyalásokat, majd 2028-ban az EU 28. tagállamává váljon.

A jelentés kiemeli: az ország európai irányultsága és az állami függetlenség melletti elkötelezettség kulcsfontosságú politikai feltétele a csatlakozásnak. A képviselők arra szólították fel a politikai szereplőket, hogy tegyék félre a belpolitikai vitákat, és tartsák fenn a reformok lendületét.

Ugyanakkor komoly aggodalomra ad okot a növekvő külföldi befolyás. A dokumentum szerint Kína, Oroszország és Szerbia részéről érkező dezinformációs kampányok és hibrid fenyegetések veszélyeztetik az ország demokratikus intézményeit és EU-párti orientációját.

A jelentéstevő, Marijan Šarec szerint Montenegró „rendkívül nehéz év előtt áll”, és kulcsfontosságú, hogy a kisebb politikai viták ne veszélyeztessék a stratégiai célokat.

Albánia esetében a képviselők szintén elismerően szóltak az elmúlt évek gyors előrehaladásáról és az EU-integráció iránti erős elkötelezettségről. Tirana célja, hogy 2027 végéig lezárja a csatlakozási tárgyalásokat – ezt az EP szerint reális, de nem garantált céldátumként kell kezelni.

A hangsúly most a reformok végrehajtásán van. Bár fontos lépések történtek, továbbra is komoly problémát jelent a politikai polarizáció, a jogállamiság megerősítése, valamint a korrupció elleni küzdelem. A jelentés szerint az igazságszolgáltatás még mindig politikai nyomás alatt áll, és további előrelépésre van szükség a magas szintű korrupciós ügyek kivizsgálásában és lezárásában. Emellett az EU a szervezett bűnözés, a pénzmosás és a kábítószer-kereskedelem elleni fellépést is kulcsfontosságúnak tartja.

Külön figyelmet kapott a média szabadsága és a közigazgatási reform kérdése is, valamint a társadalmi dimenzió: a képviselők szerint a csatlakozás sikeréhez erős szociális rendszerre és munkavállalói jogokra is szükség van.

A jelentéstevő, Andreas Schieder hangsúlyozta: Albánia jó úton halad, de az EU-tagsághoz nemcsak gazdasági és jogi feltételeknek kell megfelelni, hanem „egy jól működő szociális rendszernek is létre kell jönnie”.

   

          

   

       A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.