A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a libanoni keresztény párt, a Szabad Hazafias Mozgalom (FPM) elnökével, Gibran Bászillal közös sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a világ a veszélyek korát éli, súlyos biztonsági kihívásokkal néz szembe, amit bizonyít, hogy fegyveres konfliktus zajlik mind a két ország közvetlen szomszédságában.
„Minket Magyarországon növekvő aggodalommal tölt el a közel-keleti konfliktus (…) És azt is szeretném itt önöknek elmondani, hogy ugyanúgy, ahogyan önökkel baráti kapcsolatokat tartunk fenn, mi Izraellel is baráti, stratégiai partnerségben vagyunk” – szögezte le.
„Itt nem biztos, hogy teljes mértékben egyetértünk, de számunkra az elfogadhatatlan, ha egy országot egy terrorszervezet rakéták ezreivel támad. Épp ezért mi nemcsak izraeli, hanem globális érdeknek is tekintjük, hogy a terrorellenes műveletek sikeresek legyenek. Mivel az az egész világ érdeke, hogy ilyen típusú terrortámadások soha, sehol máshol ne történhessenek” – folytatta.
„Ugyanakkor azt is gondoljuk, hogy a civil embereket meg kell védeni, hogy a túszokat haladéktalanul szabadon kell engedni, s ami nagyon fontos, meg kell akadályozni a közel-keleti konfliktus eszkalációját, meg kell előzni azt, hogy szomszédos országok belekeveredjenek” – tette hozzá.
Ennek kapcsán pedig egy regionális vagy akár annál is szélesebb háború kockázataira figyelmeztetett, amely szavai szerint tragikus kihatással lenne a globális biztonságra.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Libanonnak, a libanoni kormánynak hatalmas szerepe van a háborús eszkaláció megakadályozásában, ezért a nemzetközi közösségnek, az Európai Uniónak támogatnia kell a közel-keleti országot ennek érdekében.
„Támogatásra, segítségre van szükség, nem szankciós fenyegetésekre, nem zsarolásra, nem lenézésre, hanem segítségre. És mi, a magunk részéről, készen is állunk arra, hogy segítsünk abban, hozzájáruljunk ahhoz, hogy itt ne alakuljon ki még egy fegyveres konfliktus. A magunk eszközeivel készen állunk arra, hogy segítsünk abban, hogy ez a fegyveres konfliktus a Közel-Keleten ne terjedjen tovább” – tudatta.
Ezt követően arra is kitért, hogy Magyarország eddig is megtette, amit tudott, a kormány segíti a helyi keresztény közösséget a megerősödésben, a helyben maradásban.
Tájékoztatása szerint eddig nagyjából 5,5 milliárd forintnyi támogatást nyújtottak ennek keretében, és már felújítottak 33 templomot, illetve 30 másikat is felújítanak. Emellett gyógyszersegélyt biztosítanak négy hónapon át mintegy 800 rászoruló betegnek, segítik több keresztény kórház és iskola működését, kolostorok, árvaházak rehabilitációját, továbbá évi ötven libanoni diák tanulhat magyar egyetemeken ösztöndíjjal.
A miniszter rámutatott, hogy Libanon más nehézségekkel is szembesül, mivel óriási terhet jelent számára az ott élő másfél-kétmillió szíriai menekült ellátása.
„Pontosan tudjuk, hogy ha önök nem látnák el ezeket az embereket, akkor megindulnának Európa felé, és akkor nekünk, európaiaknak olyan újabb súlyos biztonsági kihívással kellene szembesülni, amelynek a kezelésére Európa ma kevésbé tűnik alkalmasnak” – figyelmeztetett.
Aláhúzta, hogy a nemzetközi jog alapján a menekültek az első biztonságos országban tartózkodhatnak, de csak addig, amíg fennáll a menekülésük oka. „Hogyha a biztonsági körülmények adottak, akkor a menekülteknek vissza kell térniük a hazájukba. Épp ezért itt a nemzetközi közösségnek az lenne a felelőssége, hogy segítsen abban, hogy az itt élő menekültek mielőbb haza tudjanak térni” – közölte.
