MH/MTI
2024. február 1. csütörtök. 14:14
Csepreghy Nándor a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara vállalkozói konzultációján beszélt arról, hogy Magyarországon az elmúlt bő évtizedben sikeres közútfejlesztés zajlott, a következő időszakban pedig mintegy 15 milliárd euróból, vagyis 6500-7000 milliárd forintból indulhat jelentős vasúti fejlesztés.
Az államtitkár felidézte, hogy 2010 és 2020 között alapvetően fellendülési időszakban, egy közepesen fejlett európai országként állt fejlődési pályára Magyarország. Geopolitikai helyzetéhez igazodva kell most kihasználni a gazdasági átmenő forgalom adta lehetőségeket Ázsia és Európa között, a tőkevonzóképesség erősítéséhez pedig a közúti infrastruktúra erősítésére volt szükség, ami sikerrel teljesült.
A covidjárvány, majd az orosz–ukrán háború kirobbanása azonban jelentősen átrendezte a piacokat, de a megváltozott gazdasági környezetben is a korábbihoz hasonló fejlődési pályára kell állnia Magyarországnak, hogy az unión belül a fejlett kategóriába kerüljön. Közép-Magyarország fejlettsége már most is 130 százalékkal meghaladja az európai átlagot, de az ország keleti és délnyugati régióinak felzárkóztatására van szükség, ezeken a területeken van leginkább lehetőség – hangsúlyozta Csepreghy Nándor.
A jelentős munkaerőigényű külföldi cégek számára fontos, hogy a közeli határon túli területekről is vonzók legyenek a dolgozók számára, ez Debrecen és Szeged nagyberuházásainál is szempont, és hasonlóan kell gondolkodni az ország délnyugati régiójában. Ezt is szolgálják a gyorsforgalmi utakon végzett fejlesztések, de most már az is szempont, hogy egyes régiókat hogyan lehet összekapcsolni, az eljutást meggyorsítani, hogy az emberek ne költözzenek el máshová.
A miniszterhelyettes kitért arra is, hogy a vasúti közlekedés az elmúlt 30 évben forráshiányos terület volt, egy alapvetően Trianon után megcsonkított és ezért csillagpontossá vált közlekedési hálózattal. A vasúti közlekedés vonzóbbá tételét szolgálta a tavaly indult jegyreform, az új vármegye- és országbérlet bevezetése, de a lakossági elvárás a menetrendet tartó közlekedés és a kiszámíthatóság.
A következő tíz évben 15 milliárd euró, vagyis 6500-7000 milliárd forintot jelentő vasúti fejlesztést terveznek, azzal is számolva, ha esetleg hosszabb távon nem lennének erre uniós források. A tervezett összeg felénél valamivel többet költenek a pályahálózat megerősítésére és Budapest körül új vasúti körgyűrű kialakítására, de szükséges a vasúti hidak és az eszközállomány cseréje is ahhoz, hogy jelentősen növelni lehessen a vasúti közlekedést választók számát – ismertette az államtitkár.
Hozzátette, hogy a fejlesztéseknek nem szabad csak Budapestre és térségére koncentrálniuk, a vidéki régiókban a Hódmezővásárhely és Szeged közötti tramtrainhez hasonló kezdeményezésekre van szükség például Nagykanizsa és Zalaegerszeg vonatkozásában is. Ez a két város „egymás nélkül nem fog működni”, és az elmúlt tíz év egyoldalú, de szükséges fejlődését ki kell egyenlíteni.
Csepreghy Nándor jelezte: elindult a 74-es főút kétszer kétsávosra történő fejlesztése, a Zalaszentiván és Nagykanizsa közötti vasúti szakasz villamosítása, valamint annak a mérlegelése, hogy hidrogénmeghajtású vonatokkal hogyan lehet a térséget megerősíteni. „Ikervárosi struktúra kialakítására van szükség”, ahogy ez Szeged és Hódmezővásárhely vagy Debrecen és Arad között kialakulóban van – tette hozzá.
Balogh László, Nagykanizsa polgármestere (Fidesz-KDNP) azt emelte ki, hogy fekvéséből adódóan a város kiváló hely logisztikai központ számára, ami a 74-es főút fejlesztését és a vasútvillamosítást is indokolttá teszi. Horvátország irányába már tervezik egy új Mura-híd építését, de a Nagykanizsát délről elkerülő útra is szükség lenne, valamint olyan nagyberuházásra, amely új munkahelyeket jelent.
Polay József, a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a nyugati régió erős fejlődése eltakarja, hogy Nagykanizsa két megye és két fejlesztési régió határán korántsem tudott úgy fejlődni, mint a régiós átlag. Kiemelte, hogy szükséges lenne az M9-es autópálya kiépítésére Kaposvár irányába, a vasúti pálya megerősítésére Nagykanizsa és Balatonszentgyörgy között, továbbá a tervezett science park megvalósítására és a városban konferenciaközpont és szálloda megépítésére is.
