A betegség leggyakrabban 30-60 éves férfiak körében jelentkezik, de nőknél is előfordulhat, főként a változókor időszakában.
A köszvény tünetei általában hirtelen alakulnak ki. A köszvényes roham leggyakrabban éjszaka jelentkezik, amikor a beteg arra ébred, hogy a nagylábujja forró és fájdalmas. A roham a boka, a térd, a csukló, a könyök és a kéz kisízületeiben, de ritka esetben még a fülben is felléphet. Az első 4-12 órában az ízületi fájdalom olyan súlyos lehet, hogy még az ágynemű vagy ruha érintésének elviselése is nehéz a beteg számára. Az ízület megduzzad, felette a bőr vörös-lilás színezetűvé, meleg tapintatúvá válik. A heveny köszvényes roham általános tünete lehet a láz, hidegrázás, rossz közérzet és heves szívverés. Jellemző, hogy a rohamot húsokban gazdag étkezés, alkoholfogyasztás vagy vízhajtó szedése provokálja. A roham néhány nap vagy hét alatt elmúlik, a tünetek fokozatosan megszűnnek, az ízület általában nem károsodik és a beteg hónapokig, akár évekig panaszmentes lehet.
Kezeletlen betegség esetén a rohamok mind gyakoribbá és hosszabbá válnak, és a gyulladás egyre több ízületben jelentkezik. A súlyos, idült köszvényben az állandó, alacsony szintű gyulladás jellemző, a heveny tünetek háttérbe szorulnak. Ebben a fázisban a húgysav (mononátrium-urát) kristályok kicsapódnak a bőr alatti kötőszövetben, és testszerte ártalmatlan bőr alatti csomókká (tophus) alakulnak. Leggyakrabban a fülkagylón, a könyök és az Achilles-ín környékén jelennek meg a csomók, felettük a bőr ki is fekélyesedhet. Az idült köszvény az ízületek károsodásával, pusztulásával jár. Előrehaladott esetben veseérintettség is kialakulhat, ami a veseműködés károsodásával, vesekövességgel és visszatérő vesemedence-gyulladással jár.
A betegséget megelőző állapotában a vér húgysavszintje megemelkedik, de egyéb tünetek még nem észlelhetők. Az első roham a betegség második szakaszában (heveny köszvény) jelentkezik. A harmadik szakaszban a gyulladás egyre több ízületre terjed, majd a negyedik szakaszban kialakul az idült tophusos köszvény.
A köszvény könnyen összetéveszthető az álköszvénnyel, amelynek tünetei elsősorban a viszonylag nagyobb ízületekben (például térd, csukló) észlelhetők, a köszvényhez képest kevésbé súlyos rohamokban jelentkező vagy idült fájdalom és/vagy merevség formájában.
Keresse fel háziorvosát, vagy a lakóhelye szerint illetékes reumatológiai szakrendelést, ha ízületi fájdalmat, duzzanatot és bőrpírt tapasztal. Haladéktalanul tájékoztassa kezelőorvosát, amennyiben az ízületi fájdalom rosszabbodik, magas láz, étvágytalanság vagy rossz közérzet lép fel.
A köszvényt a húgysavkristályok vérben való felszaporodása, majd kicsapódása okozza az ízületekben. A lerakódó húgysav aktiválja az immunrendszert, ami gyulladás kialakulásához vezet. A húgysav a purin nevű vegyületek lebontási terméke. A purin a fehérjetartalmú élelmiszerek (például húsok, halak, belsőségek) fogyasztásával kerül a szervezetbe, de purin vegyületek keletkezhetnek a sejtek lebontása során is. A húgysav főként a veséken, kisebb részben a bélrendszeren keresztül ürül ki a szervezetből.
A húgysavszint megemelkedhet a vérben, ha a vese nem működik megfelelően, és így nem tudja kiválasztani a húgysavat, vagy ha egyszerre túl sok húgysav keletkezik a lebontási folyamat során. A húgysavszint tartós megemelkedése a vérben (hyperuricaemia) a köszvény előszobája lehet, de önmagában nem azonos a köszvénnyel, és nem minden esetben vezet köszvényhez. Hátterében állhat örökletes anyagcserezavar (elsődleges köszvény), vagy a húgysav fokozott termelődése, illetve csökkent kiürülése (másodlagos köszvény).
A köszvény kockázati tényezői közé tartozik az idősebb kor, a férfi nem, az elhízás, nőknél a menopauza, a mozgásszegény életmód és a koleszterin magas szintje a vérben. Fokozhatja a betegségre való hajlamot a mértéktelen alkoholfogyasztás, a helytelen táplálkozás (sok vörös hús, belsőség és tenger gyümölcse fogyasztása), valamint a böjtölés. Az arra hajlamos egyénekben rohamot válthat ki helyi hideghatás, sérülés, műtét és oltás.
