Január közepén Izraelben megkapta a hatósági engedélyt a világ első laboratóriumban termesztett marhahúsa, így az Aleph Farms terméke kereskedelmi forgalomba hozható. Az izraeli startup a tervek szerint néhány hónap múlva piacra dobja a kóser minősítést is megszerző laboratóriumi húsát – írja a mandiner.hu.
Izrael a harmadik olyan ország, ahol engedélyezték a sejtes mezőgazdaság innovatív termékét; az első laboratóriumi hús Szingapúrban kapta meg a forgalomba hozatali engedélyt 2020 végén egy amerikai vállalat csirkefalatkáira. A termékhez korlátozottan lehet hozzáférni, mindössze egy étterem prémiumkínálatában szerepel. A múlt évben pedig a Bill Gates Microsoft-alapító érdekeltségébe tartozó Upside Foods az Egyesült Államokban megszerezte a forgalmazáshoz szükséges engedélyeket. A vállalat csirkehúsa szintén korlátozottan érhető el.
Idén várhatóan több vállalat laboratóriumi hústerméke is engedélyt szerez. Az egyik legnagyobb közülük ugyancsak egy izraeli cég, amelynek 3D-s nyomtatással készült halfiléi kaphatnak engedélyt.
Az Európai Unió tizenegy tagállama – köztük Magyarország – felszólította az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) engedélyezési eljárását.
Olaszország tavaly novemberben – megelőző jelleggel – az első uniós ország volt, amely törvényben tiltotta be a sejtszaporításos hústermelést és az ilyen termékek forgalmazását. Brüsszel a döntés miatt vizsgálatot indított.
Ausztriában is vita bontakozott ki a laboratóriumi hús körül. A tenyésztők álláspontja szerint a laboratóriumi hús nem tekinthető élelmiszernek, inkább gyógyszeripari termékként azonosítanák. Az érdekképviselet azt is kétségbe vonja, hogy a laboratóriumi hús nem okoz szenvedést az állatnak.
Párizs szintén tiltakozik a laboratóriumi hús uniós piaci megjelenése ellen.
Hollandia viszont elítélte a laboratóriumi hús elleni megmozdulást. A holland Mosa Meat vállalat mutatta be 2013-ban a világ első sejtszaporítással készült húsát. A holland kormány eddig 60 millió euróval, több mint 22 milliárd forintnak megfelelő összeggel támogatta az alternatívfehérje-kutatásokat.
Dánia szintén bírálta a laborhúsellenes hangokat. Hollandiához hasonlóan azt hangsúlyozza, hogy nem szabad elzárkózni azoktól az innovatív megoldásoktól, amelyek segítenek a mezőgazdaság és az élelmiszeripar károsanyag-kibocsátásának csökkentésében és a fenntartható átmenetben.
Spanyolország is a kutatás egyik fellegvárának számít.
Az Egyesült Királyság ma már a világ egyik legnagyobb alternatívfehérje-piaci támogatója. A kormány a közelmúltban elfogadott hosszú távú élelmiszer-stratégia részeként 2 milliárd fontnyi, 1000 milliárd forintnak megfelelő támogatást különített el arra, hogy a következő tíz évben legyen elég forrás a szükséges kutatóhálózat kiépítésére, ezzel rögzítve szándékát a globális húspiacért folytatott versenyben.
Az alternatívhús-piacot összefogó globális ernyőszervezet, a Good Food Institute (GFI) információi szerint a német költségvetésben 38 millió eurót, vagyis 14,5 milliárd forintnyi összeget különített el a szövetségi kormány az alternatív fehérjék, például a laboratóriumi húsok kutatására és egy kompetenciaközpont létrehozására.
A laborhúsellenes országok aggodalma nem véletlen. Az Európai Bizottság is jelentős, 14 millió eurós, több mint 5 milliárd forintnyi támogatást nyújtott egy holland és egy spanyol konzorciumnak kimondottan arra, hogy a laboratóriumi hús tömeggyártásához szükséges kutatásokat támogassa. Brüsszel a koronavírus-világjárvány következményeinek mérséklésére létrehozott helyreállítási alap pénzeiből is tetemes, 1 milliárd forintnak megfelelő összeget nyújtott a holland Mosa Meatnek a kutatások támogatására.
A laboratóriumi húsipar fejlesztésének legnagyobb támogatója Frans Timmermans holland baloldali politikus, aki az Európai Bizottság zöldügyekért felelős alelnökeként bemutatta 2020-ban a Farm to fork (a termőföldtől az asztalig) stratégiát. Ebben radikális átmenetet hirdetett azért, hogy 2030-ra és 2050-re az EU teljesíteni tudja a klímasemlegesség eléréséhez kapcsolódó vállalásait. A stratégia fontos része az állattartás visszaszorítása. Az elképzelést támogató európai radikális baloldal – leginkább a zöldek – szerint a mezőgazdaság, kiemelten az állattartás felelős a legnagyobb mértékben a klímaváltozásért.
A laboratóriumi hús az alternatív fehérjeforrások közül a leginkább megosztó és egyben a társadalom részéről a leginkább elutasított találmány.
Az eljárás rendkívül hosszadalmas és drága, így a kutatások azt célozzák, hogy minél olcsóbban és gyorsabban lehessen gyártani, tömegtermelhetővé tenni a laboratóriumi húst. A támogatói azzal érvelnek, hogy a produktum biológiai tulajdonságai azonosak a hagyományosan előállított húséval, viszont nincs szükség a gyártáshoz az állat levágására.
A laboratóriumi hús gyártásának felgyorsítása egyelőre eredménytelen, de továbbra is töretlen az olyan magánbefektetők hozzájárulása, mint Bill Gates. Az amerikai filantróp – Soros Györgyhöz hasonlóan – vagyonával számos területen befolyásolja a gazdasági életet és a társadalmakat.
A hatalmas összegű állami és magánráfordítás azért is érthetetlen, mert az emberek kitartanak a hagyományos állattartás és a megszokott húsfogyasztás mellett. A tenyésztett húst elutasító európai országok feljegyzésükben arra is felszólítják az EU vezetését, hogy vegye figyelembe az alternatív húsokkal kapcsolatos társadalmi és etikai aggályokat.
Magyarország álláspontja világos. Nagy István agrárminiszter már többször kijelentette, hogy a hazai agrárpolitika sosem támogatja a laboratóriumi húst, és a kormány – Olaszországhoz hasonlóan – fontolgatja az országos tilalmat is. Ez azért fontos, mert az új élelmiszerek engedélyezése uniós hatáskör, vagyis ha az EU területén megszerzi az engedélyt egy laboratóriumi hús, akkor az utólagos tilalmára tagállami hatáskörben már nincs lehetőség.
