Május 7-én szerdán mutatta be éves felmérésének eredményét a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (DUIHK), amely azért is volt rendhagyó, mert a piackutatást a választásokra való tekintettel az előtt és után is elvégezték, az eredmények pedig jelentősen eltértek egymástól: míg április 12. előtt a német hátterű cégek a korábbi évekhez hasonlóan sötéten látták a jövőt, a választások után jóval optimistábbá váltak a cégvezetők.

Keszte Róbert, a szervezet elnöke beköszöntőjében úgy fogalmazott: a felmérés eredményeit tökéletesen összefoglalja a prezentáció nyitóképe, ami egy kibetonozott gödörből kivezető létrát ábrázolt.

Felidézte, hogy a magyar export 25 százaléka Németországhoz kapcsolódik. 2200 német hátterű vállalat van Magyarországon, amelyek 230 ezer magyarnak adnak munkát, és összességében a magyar GDP 12 százalékát állítja elő.

Keszte szerint az új kormány felállásával újraindulhat a mindennapi munka, „politikával foglalkoztunk eleget a múltban, most nézzük a gazdasági feladatokat” – mondta.

Úgy vélte, hogy „a pozitív hangulat segít abban, hogy nekifussunk és legyőzzük az előttünk álló problémákat”. Ebből pedig akad: az elmúlt 16 évben kialakult keretrendszert nehéz lesz megváltoztatni, pedig erre nagy szükség van – tette hozzá.

https://hvg.hu/kkv/20260422_vosz-kkv-szektor-tisza-gazsi-termelekenyseg-oktatas

Ezután felsorolta a DUIHK prioritásai a Tisza-kormány felé:

• oktatás, munkaerőpiac megerősítése,
• a kkv-szektor megerősítése, beszállítók helyzetének javítása,
• a korrupció visszaszorítása,
• az euró bevezetése.

Ha ezeket összehasonlítják a Tisza programjával, ezek a pontok le vannak fedve a programban – ha a Tisza betartja az ígéreteit, és az új kormány elkezdi megoldani a problémákat.

Megjegyezte: „ha figyelmesen elolvassuk a programot, látunk olyan témákat, amik nem esnek egybe a tagvállalatok érdekeivel, itt szeretnének egyeztetni”. Ezek:

• a harmadik országból érkező, szakképzett munkaerő foglalkoztatásának korlátozása. A DUIHK szerint a magyar gazdaság nem működőképes ezek nélkül, ennek megvalósítását szeretnék átbeszélni és visszajelzést adni a következményekről.
• A korábbi időszakban nagyon jól működő támogatási rendszer fontos eleme a magyar gazdaságnak, az egyedi kormánydöntéseken alapuló támogatások nagyon sok pozitív hatást értek el, szeretnék, ha a külföldi nagyvállalatok is eséllyel indulhatnának egy új támogatási rendszerben, nem csak a kkv-k, amelyek prioritást élveznek a Tisza programjában.
• A 2012 óta átalakított munkajog vonzó célponttá tette Mo-t, szeretnék befolyásolni a jövőbeli irányokat, például a szakszervezetek kérdését.
• Munkaerő: a demográfia súlyos kérdés, a gazdaság fenntartásához munkaerőre van szükség, tehát demográfiai változásra van szükség, főleg, ha tényleg korlátozzák a harmadik országbeliek behozatalát.

Kitért a nehéz geopolitikai helyzetre is: a német kormány a napokban 1-ről 0,5 százalékra csökkentette a növekedési kilátásait, ráadásul Donald Trump amerikai elnök „hirtelen felindulásból megint emelt az autókra kivetett vámokon”, és az amerikai-iráni háborúban sem lehet tisztán látni – fogalmazott a szervezet elnöke. Márpedig ezek hatással lesznek a magyar kormány mozgásterére, hogy a vállalt feladatait ellássa, és növekedési pályára állítsa az országot.

Kitért arra is, hogy a Tisza bejelentéseire rengeteg pénz kell, az ígéretek szinte kizárólag a kiadási oldalt terhelik, és nem a bevételt növelik, ami így megnehezíti a vállalások betartását. Nem világos, honnan lesz ezekre forrás, hiszen a Tisza kommunikációja egyelőre leginkább csak az uniós források hazahozatalát említi.

https://hvg.hu/gazdasag/20260421_tisza-kormany-koltsegvetes-gdp-novekedes-megszoritas-elemzo

Keszte Róbert kiemelte: nagy változás közepén van az ország, és egyértelmű feladat a versenyképesség növelése, mert az egész régió versenyez a külföldi befektetésekért.

A versenytársak pedig előttünk járnak! Volt idő, amikor Magyarország volt a legvonzóbb befektetési célpont, most legfeljebb a középmezőnyben foglal helyet

– figyelmeztetett az elnök.

A felmérés eredményei

A választások előtti és utáni felmérés szerint teljesen megfordult az német cégek várakozása: április 12. előtt mindössze a megkérdezettek 7 százaléka várt javulást, utána viszont 42 százalék. Ezzel az üzleti szentiment visszatért a régiós átlaghoz, és érdemben javult az előző évekhez képest – mondta Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs vezetője.

Arra a kérdésre, hogy ha ma kellene dönteni, Magyarországra hozná-e a beruházását, 77 százalék felelt igennel korábban, míg a választások után ez az arány 87 százalékra emelkedett.

A legnagyobb üzleti kockázatok között említették a vállalatok a hiányzó keresletet, a kiszámíthatatlan gazdaságpolitikát, az energiaárakat, a munkaerő emelkedő költségét (ez 5 év alatt 75 százalékkal nőtt, ami régiós összevetésben is kifejezetten magasnak számít), a forint árfolyamát, a szakemberhiányt, a nyersanyagárakat vagy éppen a jogbiztonságot. A munkaerőhiányra kitérve elmondta: ez az egész régióban probléma, Csehországban például még súlyosabb is, mint Magyarországon.

Jogbiztonság terén Covid óta erősen csökkenő trendet mutat a cégek várakozása, és régiósan is gyengén áll Magyarország. A gazdaságpolitika kiszámíthatósága a korábbi felmérések alapján 2012-2021 között növekedett, azóta zuhan, a régió végén kullog hazánk.

Közbeszerzések átláthatósága is a régiós átlag alatt van, gyakorlatilag évtizedek óta negatív hangulat, korrupció terén is a sor végén van Magyarország, szükség van nagyobb léptékű változásra – jelezte a szakember.

A befektetői hangulat is javult: a választások előtti válaszok alapján -7-en áll az index, ám a választások utáni válaszokkal korrigálva már +6-on (egy -100 és +100 közötti skálán), de még messze van a 2015-19 közt mért kimagasló eredményeitől.

https://hvg.hu/360/20260420_evosz-koji-laszlo-epitoipar-tisza-kormany